Pozsonyi Szentmártoni Kálmán: János Zsigmond erdélyi fejedelem élet- és jellemrajza (Székelykeresztúr, 1934)
Állami-, anyagi- és társadalmi élet János Zs. korában
280 kevésbbé vagyonosok a köznemesek; a szegényebb nemesek, kiknek jobbágyaik nem voltak, ezek az egyházhelyi nemesek.1 Nevezetesebb kiváltságaik: személyes szabadság, adómentesség, saját céljaikra behozott áruk után vámmentesség, ők voltak az orszgággyűlés tagjai s viselték a főbb hivatalokat. A székelység eredetileg egyenlő nemesi joggal biró, egységes szabad nép volt s minden adófizetés alól fel voltak mentve.2 Később azonban a katonai szolgálat következtében három rend (trium generum siculorum) alakúit ki közöttük. Az első osztályba tartoztak a főnépek, „elsők“ (potiores vei primores), a másodikba a lófők (primipili), a harmadikba a közszékelyek (prixidarii, pedites).3 A főnépek megfelelnek a magyar főnemeseknek, akik a leggazdagabbak s nemcsak maguk személyesen teljesítettek katonai szolgálatot, hanem vagyonuk arányában megfelelő számú katonát is állítottak ki. A főnépek viselték a legfőbb hivatalokat. A lófők lóháton teljesítettek katonai szolgálatot, hivatalokat ők is viseltek s 1562. óta a főnépekkel együtt a földjeiken lakó zselléreket épen úgy jobbágyúi bírhatták, mint a magyar nemesek az ő jobbágyaikat.4 A 3-ik rend, a közrendbeli székelység is, kiknek száma ötször annyi lehetett, mint a két első osztály,5 őket bántani, sem semmiféle szolgálatra a főnépeknek, vagy másoknak kényszeríteni nem volt szabad.1’ Katonai szolgálatot gyalog teljesítettek, adót fizettek.' Az 1562-iki lázadás után azonban szabadságukat is elveszítették s előbb az úgynevezett földönlakókkal együtt kincstári jobbágyok lettek, 1566. óta pedig már jobbágyúi adományozta a fejedelem őket, hű szolgálataikért a főnépeknek.8 János Zsigmondnak első jobbágyosztogató adománylevele 1566. július 11-én kelt. így a harmadik rend jobbággyá lett s csak kevesen kapták vissza szabadságukat, kiket a fejedelem darabontokká, pixidáriusokká, szabad székelyekké tett, akik azután gyalogos szolgálatot teljesítettek.9 János Zsigmond a székelyeket, kiknek szabadságát láza-1. Várady : i. m. 94. I. és Érd. Orszgy. Emi. 327. 1. — 2. Székely Oklevéltár. II. 100. I. és Possevino: i. m. 52. 1. — 3. Székely Oklev. II. 80. 1. és Érd. Orszgy. Emi. 1. 526. I. — 4. U. o. II. 203. 1. — 5. Connert: i. m. 75— 76. 1. — 6. Érd. Orszgy. Emi. II. 204. 1. — 7. Székely Oklevélt. II. 150. 1. és Érd. Orszgy. Emi. II. 117—122. 1. — 8. Székely Oklevélt. 11. 208. 1. — 9 Con. nert: i. m. 84. 1.
