Pozsonyi Szentmártoni Kálmán: János Zsigmond erdélyi fejedelem élet- és jellemrajza (Székelykeresztúr, 1934)
Állami-, anyagi- és társadalmi élet János Zs. korában
A székelyek adózásának ügyét a székelyek forradalmával kapcsolatban részletesen ismertettük s ezért itt arra nem térünk ki. A harmadik rend, a székelység nagy tömege, a vagyonosabb két renddel szemben János Zsigmond idejében végleg elveszítette adómentességét, ami a nemességnek egyik sarkalatos joga volt. Az összeírás után a székelyek az adót portánként hordozták és pedig mint a nemesség, úgy a székelység is minden kaputól 99 dénárt fizetett.1 A rovás adóból fizették a török adót és a szükséges ajándékokat. A szultánnak fizetett adó évi 10.000 aranyban volt megállapítva.2 Sokszor egy-két évig elmaradtak az adóval, bár a fejedelemnek s az országgyűlésnek egyaránt gondja volt a hatalmas török szultán adójára. Az adó összegyűjtése után a pénzt arannyá és ezüstté kellett átcserélniök, mert másnemű pénzt a portán nem fogadtak el.3 Erdély a szultánnak terményekkel is adózott. Az országgyűlésen szavazták meg az adót az erősségek, a végvárak fenntartására, építésére, továbbá katonák tartására, hadicélokra, külföldi követek költségére, azonban az erdélyiek ragaszkodtak ahhoz, hogy mindig csak 99 dénár adót szavaztak meg portánként és ha többre volt szükség, akkor inkább külön tételben ajánlották meg a rendkívüli szükségletet.4 János Zsigmond közmunkával ritkán terhelte a jobbágyságot. Az 1566-iki tordai országgyűlés hálálkodik a fejedelemnek, hogy a népet „a szokatlan teherviseléssel, t. i. sáncásással, sáncba való állással, kasfonással és töltéssel, mezőn való strázsálással, ostrom dolgával és egyéb eféle szolgálattal“ nem terheli.5 Az erdélyi három nemzet uniójának megteremtése azt a célt szolgálta, hogy az egy hazát közös erővel védjék meg s így a politikai nemzetek közteherviselése a XVI. századbeli Erdélyben nemcsak az adóterhek hordozásában, hanem a haza védelmében is megnyilvánult.0 János Zsigmond hadserege állott a nemesekből, kik saját zsoldjukon katonáskodtak, zsoldos katonákból és a székelyek 1. Érd. Orszgy. Emi. II. 299—300. I. — 2. Barthos: i. m. 56—57. 1. — 3. Érd. Orszgy. Emi. II. 331. I. — 4. U. o. 216. 1. és Barthos: i. m. 60—63. 1. — 5. Érd. Orszgy. Emi. 312. 1. — 6. U. o. 217. 1. 273 18
