Pozsonyi Szentmártoni Kálmán: János Zsigmond erdélyi fejedelem élet- és jellemrajza (Székelykeresztúr, 1934)
Állami-, anyagi- és társadalmi élet János Zs. korában
által kiállított csapatokból, amelyek a hadseregnek legjobb részét alkották.1 Az erdélyi hadszervezet védelmi s főereje a nemesi felkelés, amely a szükséghez képest kétféle volt: általános és részleges.2 A hadbaszállás behívó levéllel, vagy nagy veszedelem alkalmával véres kard körülhordozásával történt.8 A nemesi hadszervezet. A nemesek személy szerint voltak kötelesek hadba szállani s amellett János Zsigmond idejében minden 16 portájuk után egy lovas katonát voltak kötelesek kiállítani. Ha pedig a szegényebb nemesnek nem volt tizenhat portája, akkor többen állítottak ki egy lovast 16 porta után.4 A jobbágyságot azonban néha „kapuszám szerint fejenként is“ hadba hívták.5 A szükséghez képest a jobbágyságból többet vagy kevesebbet szólítottak fegyverbe, de az egész jobbágyságot egyszerre sohasem, mert az 1514-iki parasztlázadás óta veszedelmesnek tartották. Az 1565-iki kolozsvári országgyűlés megemlékszik az erdélyiek hadakozásának módjáról. Eszerint Erdély részéről minden nemes ember személyesen, jobbágyának lizenhatodával kellett, hogy készen legyen a fejedelem parancsára. A község kapuszám szerint, fejenként legyen készen. Minden 10 harcosból egy puskás legyen, porral, globissal, egy kézíves, 8 pedig dárdás. Minden ilyen tizes csoportnak legyen egy szekere a szükséges eszközökkel, fúró, ásó, kapa, tekenyő s amellett gondoskodjanak szükséges élelmiszerről, hogy az átvonult területen ne rekviráljanak, ne pusztítsák az országot. Az olyan nemesek, kiknek csak egy házuk van, ha egész ekebarma van, egy lóval, ha félekebarma van, akkor egy puskával köteles szolgálni. A szolgák maguk helyett valaki mást küldjenek a fejedelem szolgálatára. Nemes ember, székely főember és lófő csak Őfelsége külön engedélyével maradhat otthon. A székelyek és szászok a nemességgel a hadakozásban is egyenlő terhet viselnek, mint az adófizetésben. A magyarországi részekből a nemesség a jobbágyság húszadéval jelent meg. A község, az egy házhelyi nemesség s a szolgák ugyanazon módon vonultak hadba, mint az erdélyiek.0 1. Szamosközy: i. m. 64. I. — 2. Barthos : i. m. 66. I. — 3. Érd. Orszgy. Emi. I. 86. I. —4. U. o. I. 420. I. — 5. Barthos: i. m. 67. 1. — 6. Érd. Orszgy. Emi. II. 289-291. 1.
