Pozsonyi Szentmártoni Kálmán: János Zsigmond erdélyi fejedelem élet- és jellemrajza (Székelykeresztúr, 1934)
Állami-, anyagi- és társadalmi élet János Zs. korában
258 Zsigmond idejében a vajdai bíróságból kifejlődött a királyi tábla (curia), ahova felebbezni lehetett az alsóbb bíróságoktól. A táblabirákat a fejedelem nevezte ki. Legfőbb bírók voltak az itélőmesterek, Erdélyben Necskey László, Magyarországon Földvári Literati Bálint,1 akik a fejedelem nevében kiadott Ítéleteket ellenjegyezték. Hűtlenségi, lázadási perekben, mint felsőbbfokú bíróság, maga az országgyűlés ítélkezett. 1568. jan. 6. tordai országgyűlés naponként megismétlődő bűncselekmények megszűnésére felújítja az Ulászló király idejében hozott törvényeket. A főispán a főszolgabírókkal, négy nemes emberrel és a jegyzővel együtt menjenek el a vármegye minden egyes falujába, a község lakóit hivassák össze és eskessék meg arra, hogy őszintén bevallják a községeikben levő orvokat, 'orvgazdákat, tolvajokat, hamis pénzverőket; házégetőket, étetőket, gyilkosokat. Mikor a vármegyéket eljárják, készítsenek egy jegyzéket a bűnösökről. A kiadott bűnösök urát is meg kell, hogy idézzék s megmondván titokban neki, hogy jobbágyát kiadták, mint bűnöst s ezért jobbágyát megfoghatja, megölheti és marhája övé legyen. Harminc nap múlva jelenjék meg a jobbágy ura és jelentse, hogy megfogta s megölte-e a bűnöst s esküdjék meg arra, hogy mindent elkövetett, hogy a bűnöst elfogja és megbüntesse. Ha a gonosztevő nem került kézre, akkor az ispánok üldözik és marhájuk az ispánoké lesz. Aki egy juhot lop, az akasztassák fel. Ha többen követték el a bűntényt, a juh árát mindenik külön-külön fizesse meg, azonkívül a falunak adjanak egy-egy forint ára bort. Hasonlóan felakasztás a büntetése annak, aki egy kosár méhet lop, vagy aki kasba vagy bárkába tartott halat lop, vagy az, aki más ember halastavának a végéről a rekeszt felemeli s más ember halait igy elereszti és megfogja. Ha a lopott marha nem érne negyven dénárt, az ilyen bűnös ne akasztassék fel, hanem „kerékön igen megverjék“ s azonfelül fizesse meg a lopott marha árát. Aki egy süveg szőlőt lop, azt jól verjék meg, aki pedig ennél többet lop, azt akasszák fel. E szigorú törvények azonban három évi időt adnak a gonosztevők összeírására és akik ezalatt megtérnek és megjavulnak, azoknak megkegyelmez.“ 1. Albany Gy. jnlenlése Erdélyről, 1564. ápr. 24. — 2. Érd. Orszgv. Emi. II. k. 256-67. és 338-43. I.
