Pozsonyi Szentmártoni Kálmán: János Zsigmond erdélyi fejedelem élet- és jellemrajza (Székelykeresztúr, 1934)
Állami-, anyagi- és társadalmi élet János Zs. korában
259 íme egy rész a János Zsigmond korabeli igazságszolgáltatásból. A büntetések mai szemmel nézve szigorúak, de ezt kívánta a kor szelleme. A legfőbb biró a fejedelem s a végső felebbezési fórum a fejedelem és tanácsa volt, ahova azok felebbeztek, akik a királyi tábla Ítéletével nem voltak megelégedve. Az igazságszolgáltatás terén a fejedelemnek legfőbb joga a kegyelmezésben volt s bár Erdélyben az országgyűlés kimondta, hogy az ország törvényei alapján elitéit gonosztevőknek a fejedelem sem adhat kegyelmet,1 a szelidlelkű János Zsigmond a bírói végzés ellenére is, sokszor osztogatott kegyelmet. Amíg édesanyja az életük ellen törő összeesküvőket kivégeztette, János Zsigmond a Forró Miklós és Walkay Miklós hűtlenségi pőrében kimondja a halálos Ítéletet, a lenyakazást, de maga keresi s örvend az alkalomnak, hogy megkegyelmezhet Forrónak.2 Közgazdaság. A mohácsi vész után Magyarországon közgazdasági téren általános pangás állott be. Erdély szerencsésebb a hódított területeknél, itt van közgazdasági fellendülés, különösen a szász városokban, de azért rózsásnak az állapot Erdélyben sem mondható. A török hódoltság következtében Erdély arra volt utalva, hogy önálló gazdálkodást folytasson, amit eredményesen végre is hajtott úgy, hogy Erdélyben János Zsigmond alatt fejlettebb volt a gazdasági élet, mint Magyarországon. Az erdélyi birtokviszonyok szerint a nemesi birtok (possesio) kétféle volt, a nemesnek saját művelése alatt álló birtoka (allodium), ahol a nemes udvarháza is volt és a nemesi birtoknak az a része, amit a jobbágyok műveltek (sessio). A külső birtokot, szántóföld, rét, legelő, erdő: pertinenciae (tartozék vagyon) néven említik a régi íratok. A nemesi birtokot első sorban öröklés útján lehetett megszerezni, mely apáról fiúra szállt és ha fiú nem volt, akkor a nemes leányát fiúsította s így leány is örökölhette az ősi (patrimonialis) birtokot.'5 A székely birtok külömbözött a magyar nemesi birtoktól, mivel a székely birtok nem királyi adományozásból, hanem 1. Érd. Orszgy. Em!. II. k. 114. és 49. — 2. U. o. 233—36. 1. — 3. Várady : i. m. 69—70. 1.
