Pozsonyi Szentmártoni Kálmán: János Zsigmond erdélyi fejedelem élet- és jellemrajza (Székelykeresztúr, 1934)
Állami-, anyagi- és társadalmi élet János Zs. korában
255 azon személy több falunak lehetett bírája, vagy maga helyett helyettest nevezhetett ki. A bírák intézték a falu peres ügyeit és joguk volt János Zsigmondnak egy 1564. oklevele szerint „bármilyen perben, melynek tárgya nem ér többet, mint két forintot, ítéletet hozni. ítélete ellen a szék törvényszékéhez“ lehetett felebbezni.1 A Szászföld is székekre volt osztva, mint Székelyország. Szász székek voltak: Szászváros, Szászsebes, Szerdahely, Segesvár, Újegyház, Nagy-Sink, Kőhalom, Meggyes.2 A szász székek kormányzása hasonló a székely székekhez. A szász székek élén királybirák állanak, rangban a legelső a szebeni ispán, akit úgy tekinthetünk, mint az egész szászság fejét. Választás útján jutnak hivatalukhoz. Mint a székelyeknél, itt is van kapitány, székbiró, városbiró, falusbiró, akik a székelyek szervezetéhez hasonlóan működnek. * * * A városok (oppida seu civitates) szintén fontos politikai tényezők. Kormányzás tekintetében el voltak különítve a székektől s nem fizették a székek által kivetett adókat. A magyarok-székelyek az ipart és kereskedelmet nem szerették s ezért városaik nem tudnak kellő lendülettel fejlődni, virágzásra jutni, bár kiváltságokat (privilégium) kapnak a fejedelmektől. A kiváltságos székely városok között első helyen áll Marosvásárhely, Keresztár,3 Kézdi Vásárhely, Udvarhely, Sepsi-Szent György, Csíkszereda. Kiváltsága volt a legtöbb székely városnak, hogy a török adón kívül más adót nem fizetett. A városoknak önkormányzati joguk volt s a városi birákból és esküdtekből álló városi törvényszék ítélkezett a városi lakósok peres ügyeiben. A városi törvényszék határozatát felebbezhették Udvarhelyszékhez, innen a székelyispánhoz s a legfőbb fórum volt a kúria. János Zsigmond 1560-ban, hogy a peres ügyekben való sok húza-vonának véget vessen, Marosvásárhelynek azt a jogot adta, hogy a városi törvényszék határozatait egyenesen a királyi kúriához felebbezhessék.4 1. Lásd: Connerth János: A székelyek intézményei. Kolozsvár. 1901. 14—55. 1. — 2. Possevino: i. m. Tom. 111. 49. 1. — 3. Keresztár 1459-ben, amíg Udvarhely csak 1485-ben van említve. —4. Székely üklevéltár 11. 157—158, 1,
