Pozsonyi Szentmártoni Kálmán: János Zsigmond erdélyi fejedelem élet- és jellemrajza (Székelykeresztúr, 1934)
Állami-, anyagi- és társadalmi élet János Zs. korában
256 Fontos joga volt a városoknak a vásártartás. Katonai szempontból a szászokkal szemben az a kiváltságuk a székelyszékvárosoknak, hogy csak védelmi háborúban tartoztak katonai szolgálatot teljesíteni, a szék kapitányának vezetése mellett. A székely városok privilégiummal sem tudtak úgy fejlődni, mint a szász városok. Oka egyfelől abban van, hogy a székelység az ipari munkát nem szerette, másfelől meg a szék tisztviselőivel szemben is állandó harcban állottak jogaik megvédéséért. Egyedül Marosvásárhely jutott nagyobb jelentőségre a székely városok közül.1 A szász városok közül első helyen áll vagyon és tekintély szempontjából Szeben. Nevezetesek még: Brassó, Beszterce, Segesvár, Meggyes, Szászsebes, Kolozsvár. Utóbbit még Szapolyai János szász városnak mondhatta, de Kolozsváron, különösen 1568. óta, mikor János Zsigmond egyformán megosztotta a tisztségeket a magyarok és szászok között, a magyarság egyre jobban erősödött s végül egészen elmagyarosodott.2 A szász városok külső formájukban is nagyon különböznek a székely városoktól. Amint Szamosközy leírja, a székely városok szegényesek, nincsenek kőfallal körülvéve, mint a szász városok, hanem szabadon, nyíltan állanak s mintegy hivalkodva várják az ellenséget s a székelyek a gyávaságukért csúfolták a szászokat, amiért kislelküen bebúnak a falak mögé, míg ők „inkább mellüket tárják az ellenség nyilai és golyói elé, mintsem a köveket és falakat“.3 A szabad városoknak (civitates liberales) teljes önkormányzatuk volt, követeket küldöttek az országgyűlésre. A magyaroknak, székelyeknek, szászoknak egyaránt voltak ilyen városaik. Kisebb jelentőségűek s kevesebb joggal bírók voltak a mezővárosok. A várost a polgárok által választott bíró kormányozta. A biró mellett egy 12 tagú tanács van, amely a város részére szabályrendeleteket hoz s igazságot szolgáltat. A tanács tagjai közül jelöli ki a biró a polgármestert. A szászoknál a szükebbkörű tanácson kívül van egy 100 tagból álló nagy-tanács is, amely a legfontosabb ügyekben határoz.4 I. Connert: i. m. 57—65. 1. — 2. Possevino : i. m. 44—49. és Várady: i. m. 27. 1. — 3. Bagyary Simon: A magyar művelődés a XVI—XVII. sz.-ban. Szamosközy István történeti maradványai alapján. Esztergom, 1907. 85. 1. — 4. Várady: i. m. 25—27. 1.
