Pozsonyi Szentmártoni Kálmán: János Zsigmond erdélyi fejedelem élet- és jellemrajza (Székelykeresztúr, 1934)

János Zsigmond tényleges uralkodása

243

Közben Békés megírta Erdélybe, hogy a bajor herceg azt mondta, inkább lássa leányát meghalva, minthogy unitárius embernek adja. Békés azonban tovább folytatta a tárgyalásokat s Miksa a jülichi herceghez küldte követét, aki hajlandó is volt leányát János Zsigmondhoz nőül adni, de ez formátlan, csúnya volt s a németen kívül nem tudott más nyelvet beszélni.1 E hírek a betegeskedő fejedelmet még jobban leverték s hozzájárultak betegsége súlyosbodásához.2

Amíg Békés távol volt, azalatt a fejedelem 1571. január 6-ra Marosvásárhelyre országgyűlést hívott, melynek főtárgya a vallásügy volt. A gyűlés után, — amint utolsó napjait Forgách leírja, — János Zsigmond üdülést keresett s elhatározta, hogy nehány napot a közeli várakban tölt vadászatban. Csábította eire az is, hogy akkor esett első ízben nagyobb hó. Reggel elindult szekérrel Vécs felé, de fele útjában kénytelen volt átülni négy lovas hintójába, mert a feje szédülni kezdett. Dél tájban érkeztek Vécs várába, de már akkor annyira rosszul érezte magát, hogy az előkészített nyilvános ebéden nem tudott résztvenni, mert hideg borzongatta. Maga is szerette a mulató társaságot s megizente a főuraknak, hogy amiért ő nem lehet ott, azt akarja, hogy vígan legyenek. Negyednapra jobban lett, lóra ült s Görgény várába ment vadászni. Itt az erdőségben sokáig bolyongott, de miután semmi zsákmányt nem ejtett, szomorúan és hallgatásba merülve a várba ment, ott elsétálgatott, elbeszélgetett, de éjjel egyszerre bélbaja (kólika) következtében szaggató fájdalmai jelentkeztek és pedig olyan rettenetesen és borzalmasan, hogy arca és szája eltorzult. Ötvennegyedik napra valamicskét magához tért, de még mindig erőtlen volt és ilyen állapotban ment hintóján Gyulafehérvárra. Itt egy-két napra jobban érezte magát s még a falak mentén sétált is, úgy, hogy már remélni lehetett felgyógyulását. Harmadik nap is rendesen végezte teendőit: felöltözött; majd leült, elolvasta az eléje terjesztett kérvényeket és válaszolt azokra, de hirtelen görcsökkel járó betegsége ismét meglepte s rettentő kínokat állott ki.

Közben Miksa bűnbocsánatot ígért János Zsigmond híveinek, a Dobó-Balassa-féle összeesküvés alatt Erdélybe menekülteknek, 1571. március 10-én aláírta a speyeri békeszerző-1. Forgách: i. m. p. 630. — 2. Istvánfi: i, m. 581. 1.