Pozsonyi Szentmártoni Kálmán: János Zsigmond erdélyi fejedelem élet- és jellemrajza (Székelykeresztúr, 1934)
János Zsigmond tényleges uralkodása
236 désről. A lengyel király is a János Zsigmondéhoz hasonló tartalmú választ adott.1 János Zsigmond mégis jónak látta, hogy mentségét külön követség útján is előterjessze a szultánnál s ezért összehívta 1570. május 21-ére Tordára az országgyűlést. A fejedelmi előterjesztés foglalkozott e fontos kérdéssel, s bár nagy szegénység, éhség volt, de a nagyobb baj mindig elnyomja a kisebbet s az ügy rendezésére a szokásos adót megszavazták. Mióta János Zsigmond, politikáját megváltoztatva, tárgyalni kezdett Miksával s kiakart egyezni, azóta a Dobó-Balassaféle összeesküvés nyomozása is végleg ellanyhult s a Dobó helyzete is enyhült. Mikor János Zsigmond megkezdte az alkudozásokat, Balassának épen akkor sikerült fogságából megszöknie s Miksát ez nagyon bosszantotta, mert Balassa személyében egy biztosítékot látott a János Zsigmonddal való viszony rendezésére, most pedig, miután megszökött, nem lehetett tudni, hogy vájjon nem szövi-e tovább az összeesküvés szálait, ami esetleg más irányt ad a János Zsigmonddal folytatott békealkudozásnak. János Zsigmond sajátkezüleg írt levélben kérte nagybátyját, a lengyel királyt, lépjen közbe Miksánál, hogy egyezhessenek ki, s hogy ezt miért tette, erre vonatkozóan maga a lengyel helyettes kancellár, Krasniczky Ferenc, ezt írta Miksának: „Mindnyájan hisszük, az erdélyi fejedelmet a békekisérletekre az összeesküvő magyarok elfogatása bírja; szétoszolván reménye, hogy a többiek hozzápártolandnak fölségedtől“. Miksa nem volt kellőleg tájékozott a gyulafehérvári udvarnak ez időben folytatott politikájáról s Balassa szökésének a kelleténél nagyobb jelentőséget tulajdonított s bár Békésnek a tárgyalások alatt egy értékes aranyláncot ajándékozott, de azért nem bízott sem benne, sem János Zsigmondban,2 A lengyel király megbízottja Konarski Ádám püspök volt, aki Békés Gáspárt minden erejével támogatta. A tárgyalásokat Prágában kezdték meg a császár megbízottaival, később Speyerben folytatták, ahova a tárgyalók követték a birodalmi gyűlésre menő Miksát. 1. Istvánfi: i. m. 580. 1. Bethlen: i. m. Tom. II. p 200—202. Forgách: j. m. p. 609—10. 2. Károlyi: i. m. U. o. 584—85. I.
