Pozsonyi Szentmártoni Kálmán: János Zsigmond erdélyi fejedelem élet- és jellemrajza (Székelykeresztúr, 1934)
János Zsigmond tényleges uralkodása
215 elfoglalhat az ő birtokaiból, azt esetleg megnyerhetik Miksa részére a tényleges birtoklás alapján. Schwendi 1567. január 6-án Szádvár ellen indult s azt ostrom alá fogta, amit Bebek Györgyné Patócsi Zsófia az egri nőkre emlékeztető bátorsággal védelmezett, de férjétől nem kapott segítséget s ezért kénytelen volt a várat elvonulás és kincseinek szabad elvitele mellett átadni s azután férjével együtt Erdélybe vonult János Zsigmond védelme alá.1 Szádvár elfoglalása után Schwendi, bár tervét Forgách nem helyeselte, Munkács várát szállta meg,2 hogy eddigi sikereire a koronát feltegye. Munkács várának parancsnoka a román eredetű Lugosi János volt. Az erős vár bőven el volt látva élelmi és hadiszerrel, de vezetői úgy megijedtek, hogy az ostrom ötödik napján már alkudozásokat kezdtek olyan feltétellel, hogy húsz napi fegyverszünetet kértek s kijelentették, ha azalatt János Zsigmond nem küld segítséget, akkor feladják a várat. Schwendi azonban kijelentette, hogy fegyverszünetet nem ad s ha ő veszi be a várat, akkor a várbeliek közül senkinek sem kegyelmez. Erre a parancsnokok gyáván feladták a várat. Schwendi látva, hogy milyen könnyen jutott Munkács várához- Husztot is elakarta foglalni, de tervét nem tudta végrehajtani. A török 1566-ban Gyula várát elfoglalta s környékére kiterjesztette hatalmát úgy, hogy a Maros és Kőrös vidékéről Erdély is kiszorult s ezért mostantól kezdve még fontosabb lett János Zsigmondra az északkeleti felvidékeknek a megszerzése.'1 Schwendi újabb hódításai után arra is gondolhatott János Zsigmond, hogy az ellenfél Munkácsról Huszton át Erdély ellen jöhet s ezért gyors segítséget kért a temesvári basától s ő maga is Tordára fegyveres országgyűlést hívott; hadba szólította a nemeseket, a székelyeket s a szászokat is kötelezte, hogy 3000 gyalogost állítsanak felszerelve s eltartásukról gondoskodjanak.1 János Zsigmond, mihelyt a hadfölkelés befejeződött, Kolozsvára gyűjtött hadaival gyorsan elindult Schwendi ellen s ugyanakkor a temesvári basa is megindult János Zsigmond érdekeinek megvédésére. Schwendi szorult s érezve magában, hogy nem tudja felvenni a harcot, visszavonult Kassára. Várta 1. Istvánfi: i. m. 656—60. 1. — 2. Forgách: i. m. p. 475. — 3 Lukinich: Erdély tér. vált. 124—25. 1. — 4. Érd. Orszgy. Emi. II. k. 260—61. 1.
