Pozsonyi Szentmártoni Kálmán: János Zsigmond erdélyi fejedelem élet- és jellemrajza (Székelykeresztúr, 1934)
János Zsigmond tényleges uralkodása
214 zött meg is verte s a foglyokat kiszabadította, de a nyilaikat kitűnően használó tatárok is nagy kárt tettek János Zsigmond harcosaiban.1 János Zsigmond még Erdélybe visszajövetele előtt a tokaji táborban akarta rendezni a szultánváltozással járó ajándékozás ügyét. Itt ezt nem intézték el, hanem János Zsigmond, mikor hazajött, azonnal követet küldött az új szultánhoz, Szelimhez, de mielőtt emberei a szultánhoz jutottak volna, Szelim csausza megérkezett ura levelével, melyben arról értesíti János Zsigmondot, hogy iránta ő is épen olyan jó akarattal lesz, mint édes atyja volt és megoltalmazza őt. János Zsigmond továbbra is akarta biztosítani a török támogatást s 1566. nov. 30-ra Szebenbe országgyűlést hívott, ahol azt kérte, hogy főember követet küldjenek a portára s a szultánnak és a basáknak vigyenek ajándékot. Az országgyűlés is úgy gondolkozott, mint a fejedelem s míg egyfelől köszönték a fejedelemnek, hogy reájuk s a szegény hazára gondot visel, másfelől arra kérték a fejedelmet, hogy kövesse atyja és édes anyja nyomdokait, akik a hatalmas szultánnal szövetségesek voltak s ezzel védelmezték a szegény nyomorodott magyar nemzetet. Megszavazták a portai adót s hogy kiket és hány személyt küldjön a portára, azt a fejedelemre bízzák, mert őfelsége jól ismeri, hogy kit, mire lehet használni. A háború tovább folytatását elhatározták, amire kedvező körülménynek látszott, hogy abban az évben Erdélyben bő termés volt. Kimondották, hogy a háborúban elesettek helyett a nemesek, székelyek és szászok nem kötelesek más harcost állítani. Azok helyett azonban, kik sebesülve, betegen haza jőnek, tartoznak jó hadifelszereléssel más harcost küldeni. A szolgák is állítsanak maguk helyett zsoldost. Szulejman halála azonban nemcsak János Zsigmondra, hanem Miksára nézve is új helyzetet teremtett, amit Miksa megpróbált a maga részére kihasználni. Elküldötte követeit, hogy üdvözöljék II. Szelim szultánt s kezdjék meg vele a béketárgyalásokat. Schwendi most gyors támadást intézett János Zsigmond ellen azzal a számítással, hogy amit a békekötés előtt 1. Istvánfi: i. m. 552—53. Sárospataki Magyar Krónika. 1566. Tört. Tár. 1?57. IV. 51. 1. Bethlen: i. m. Tom. II. p. 148—149. Verancsics: ö. m.II. 116-17. 1.
