Pozsonyi Szentmártoni Kálmán: János Zsigmond erdélyi fejedelem élet- és jellemrajza (Székelykeresztúr, 1934)
János Zsigmond Izabella gyámsága alatt
f megválást“1. Talán mindketten sejtették, hogy örökre búcsúznak egymástól. A király Szeged felé indult s „nehány mérföldig maga a királyné is“ elkísérte, akire jó hatást tett a mindenfelől felhangzó tüntető éljenzés, ami annak a nőnek szólott, akitől a független magyar nemzeti királyság trónörökösét várták. János király hirtelen Erdélyben termett s már 1540. május 25.-én azt írhatta Statileonak, franciaországi követének, hogy „mi Istennek kegyelméből eloltottuk a tüzet, melyet álbarátaink felgyújtottak Erdélyben, ármányos vajdánkat Fogaras várába rekesztettük, melyet híveink már ostrom alá vettek“." János király megérkezésének hírére a Ferdinándhoz húzó szászok is megszeppentek s János kegyét keresték. János király Tordára hívott gyűlést. Itt a szászok küldöttségét nem is akarták a királyhoz bocsátani, mert azok „nem érdemlik“. Mikor azonban erről értesült a király, azt mondta: „Légyen rajtok is irgalom“ s maga elé bocsátotta őket. A szászok igen hosszasan beszéltek, amit János e szavakkal szakított félbe: „Tegyetek te Kegyelmetek már valahára egy olyat, kiből megláthassuk, hogy te Kegyelmetek hív, jámbor és hű tartó szolgáim; így részünkről is megleszen az kegyelem“.3 Balassa is, Majláth segítő társa, kinek birtokait János király elvette,4 megjelent a gyűlésen s térden állva könyörgött kegyelmet a királytól, aki így szólt hozzá: „Keljen fel te Kegyelmed előttünk, mert Istenek nem vagyunk... az áruláshoz hozzá szoktunk már ugyan, az mint te Kegyelmed tudhatja a múltakból, de azért ne higyje Kegyelmed, hogy szivünk, lelkünk az ez iránti fájdalomtól elszokott volna. Isten tött ez órában balzsamot szivünkbe ; kenje te Kegyelmed keze azzal sebeinket, hogy a múltról elfeledkezvén, ez óráról kegyelmesen megemlékezzünk“.5 Tordáról a gyengélkedő János király Gyulafehérvárra ment 1. Mindszenthi Naplója, I. 13. 1. —2. Szilágyi Sándor: Erdélyi Országgy. Emlékek. 1 köt. 4. 1. — 3. Mindszenthi Naplója. 1. 16. 1. A szászokról ez volt a véleménye János királynak : Ilyen volt ezelőtt is ez a pórnép: oda hajlik az merre az szél fúv, örökké csak a maga hasznát keresvén, hazáját, ha kell, eltagadja. — 4. Chronik des Hieronimus Ostermayer 1520—1561. (Deutsche Fundgruben der Geschichte Siebenbürgens). Herausgegeben G. Joseph Kemény 1. Klausenburg, 1839. 24. 1. — 5. Mindszenthi Naplója. 1. 16. 1. 20
