Pozsonyi Szentmártoni Kálmán: János Zsigmond erdélyi fejedelem élet- és jellemrajza (Székelykeresztúr, 1934)
János Zsigmond tényleges uralkodása
162 hozzáadni, akkor legalább valamelyik unokáját vagy sógorán nak leányát adja hozza. A vallásra vonatkozóan javasolják, hogy Báthory ajánlatát fogadja el Ferdinánd.1 Ferdinánd János Zsigmondnak, Báthory István erdélyi követ útján azt a határozatot hozta tudomására, hogy János Zsigmond a királyi címet a török szultánnál se használja, hanem elégedjék meg Erdély hercege, vagy fejedelme címmel s címében a „Magyarország“ szót teljesen mellőzze, mert hiszen az Erdély fejedelme cím nem jelentéktelen, hanem az egész keresztény világban elismert, tisztességes elnevezés. A fejedelem elégedjék meg Erdéllyel, mellyel valaha a magyar királyok fiai is meg voltak elégedve. Az Erdélyen kívül álló területeket engedje át Ferdinándnak, ezzel szemben Ferdinándék neki Erdélyben teljes felség jogokat engedélyeznek, kikötvén, hogy abból a magyar korona kárára semmit elidegeníteni nem szabad. Erdély mindig a magyar korona tagja volt, annak is kell maradnia s Ferdinánd ezen engedményével azt a koronától nem hogy elszakítani, hanem vele egyesíteni akarja. Kívánja, hogy János Zsigmond és fiúutódai, kiknek Erdélyben a fiúutódlást biztosítja, Ferdinándnak és utódainak hűségesküt tegyenek, viszont Ferdinánd is Ígéri, hogy Erdélyt, mint a magyar királyság tagját, mindig atyai gonddal fogja védeni és oltalmazni. A megállapodásokat János Zsigmond fogadtassa el az erdélyi rendekkel. A házasságra vonatkozóan Ígéri, hogy valamelyik unokáját vagy más rokonát hozzáadja és erről János Zsigmondot rövid időn belül értesíteni fogja.2 Erre Báthory újabb előterjesztést tett,3 melyben megemlíti, hogy János Zsigmond szándékát őszintén és leplezetlenül föltárta s a fejedelem bizalma Őfelsége iránt sokkal nagyobb, mint Őfelségének iránta való szeretete. Erdély mindenfelől szomszédos ellenség torkában fekszik s azt csak rettenetes anyagi áldozatok árán lehet megtartani. Sokat kell a fejedelemnek fizetni adóba a török császárnak, a basáknak s másoknak, sokba kerül a zsoldos katonaság föntartása, úgy, hogy Erdély ezt a nagy terhet a magyarországi 1. Consiliariorum Hungarorum opinio. 1563. jól. 16. U. o. Eredeti. Kiadva : Tört. Lapok. 1875. 840—843. 1. — 2. Exemplum decreti S. C. Mattis pro oratore filii regis Joannis, Bécs, 1563. júl. 18. U. o. Eredeti. — 3. Scripturn per oratorem Báthory. 1563. jul. 20. U. o. Eredeti.
