Kovács Sándor - Molnár B. Lehel (szerk.): Boros György unitárius püspök naplója 1926-1941 - Az Erdélyi Unitárius Egyház Gyűjtőlevéltárának és Nagykönyvtárának kiadványai 1. (Kolozsvár, 2001)
Adatok dr. Boros György püspök lemond(at)ásának küröülményeihez
A koppenhágai ügy 1935. április 1-én a következő kölcsönös nyilatkozattal juthatott volna nyugvópontra: „Varga Béla főjegyző tekintettel arra, bogy a koppenhágai Konferencián elfoglalt álláspontját ma is helyesnek tartja, viszont abból kiindulva, hogy minden ember köpe'leti tevékenysége vita tárgyává tehető — megérti dr. S^entiványi József felindulásból fakadó kijelentéseit. S^entiványi József főgondnok a% inkriminált súlyos kijelentéseket csakis egyháza jövője iránti aggódó lélekből eredő felhevülésében használta és eryn kijelentéseket vis%sgavonja és megnemtörténtnek kívánja tekinteni. ” Nincs tudomásunk arról, hogy a kölcsönös nyilatkozatot mindkét fél aláírta volna. A 1936. március 5-én Varga újból beadta lemondását, de az Egyházi Képviselő Tanács ezúttal sem fogadta el, mert „nem áll jogában a főjegyző helyettesítése”, ezért felkérte a főjegyzőt lemondása visszavonására. A koppenhágai konferencia indította lavinát Varga sorozatos lemondásával nem lehetett megállítani, a főjegyzőn esett sérelem kiváló ürügyül szolgált a medgyesi fiatalok mozgalmát háttérből irányítóknak saját céljaik elérésére. Az egyházi életben felmerülő problémák gyökere messze visszanyúlt a múltba, s a medgyesiek vezérei az egyházi élet teljes megreformálásával kecsegtetve toborozták híveiket. A központi kormányzás iránt a bizalmadanság már Ferencz József püspökségének utolsó éveiben jelentkezett. Az elégedetlenség egyik oka az volt, hogy az agg püspök Kovács Kálmánt választotta püspöki titkárnak. A nagyhírű Kovács János tanár fia és Kriza János püspök unokája, kiváló képességű tanár, jó diplomáciai érzékkel rendelkező titkárnak bizonyult, aki a háttérből hamar magához ragadta az irányítást — legalábbis a vidéki lelkészek meglátása szerint. A baj az volt, hogy noha ő sugalmazott, semmiért sem volt felelősségre vonható. Ferencz József püspököt koránál és tekintélyénél fogva olyan tisztelet övezte, hogy őt támadni bárki részéről a legnagyobb tiszteletlenség lett volna. Boros György püspökké választása után a helyzet nemcsak a világválság miatt kialakuló lehetetlen gazdasági helyzet következtében mérgesedett el, hanem azért is, mert az új püspök közvetlen családjából elég sokan töltöttek be vezető állást egyházunkban. A már említett Kovács Kálmánon kívül, aki felesége Boros Margit, Boros György unokahúga révén rokoni kapcsolatban állt a püspökkel, a jogtanácsos, Lukácsi József dr. is a püspök közeli rokona, unokaöccse volt. A rokoni kapcsolat még tovább bővült az 1928-ban unitáriussá lett Puksa Endrével, Boros vejével, aki 1933-tól a jószág-felügyelőség elnöki tisztét töltötte be. Az 1935-ben a gyakorlati tanszék rendes tanárává választott, válófélben levő Szent-Iványi Sándor is közel állt a Boros családhoz, ugyanis a püspök unokájának, a nemrég elvált Hintz Évának udvarolt, s a Boros és Hintz család a közeli házasság reményében élt. A gazdasági világválság, a teljes elszegényedés, a trianoni katasztrófa, Ferencz József 27
