Kovács Sándor - Molnár B. Lehel (szerk.): Boros György unitárius püspök naplója 1926-1941 - Az Erdélyi Unitárius Egyház Gyűjtőlevéltárának és Nagykönyvtárának kiadványai 1. (Kolozsvár, 2001)
Adatok dr. Boros György püspök lemond(at)ásának küröülményeihez
dúlt elégtételért, s mert a főgondnok nem vonta vissza állítását, október 9-én és 24-én az Egyházi Képviselő Tanácshoz fordult, hogy „elkért az alaptalan vádakért adjon elégtételt annak kijelentésévelhogy a September 8-i elnöki tanácson a S^entiványi József főgondnok úr által a koppenhágai kongresszussal kapcsolatban elhangzott sértések sem személyemet, sem eljárásomat nem érintik Boros püspök egészségi állapotára való tekintettel október 13-án szanatóriumba vonult, de előzőleg levélben kérte elnöktársát, a főgondnokot, hogy jelentse ki akár írásban, akár szóban, hogy „Varga Bélát személyében bántani nem volt szándéka”. Az október 25-én tartott Egyházi Képviselő Tanácsi gyűlés 1728/1934 szám alatt megállapította, hogy a főgondnok szeptember 8-án elhangzott kijelentései Varga Béla személyét és koppenhágai eljárását nem érintik. A főgondnok személyesen nem kért bocsánatot Vargától s kijelentéseit nem vonta vissza, ezért az Egyházi Képviselő Tanács békítő szándéka is kudarcba fulladt. A főjegyző november 10-én újabb beadvánnyal fordult a Egyházi Képviselő Tanácshoz, de ennek sem volt sok eredménye, azaz mégiscsak volt, mert a Főgondnok 1935. január 15-én beadta lemondását (75/1935). A Képviselő Tanács februári ülése „érzékeny fájdalommal értesült” az esetről, s a főgondnokot teljes támogatásáról biztosítva kérte, hogy vonja vissza lemondását, nehogy „távozása esetleg újabb egységbontó mozgalom megerősödésére adna tápot”. Március másodikán Szentiványi József visszavonta lemondását, s az Egyházi Képviselő Tanács 373/1935 szám alatt a szándékot örömmel vette tudomásul. Ugyanakkor 427/1935 szám alatt az Egyházi Képviselő Tanács a maga részéről az ügyet lezártnak tekintette, Varga Béla főjegyzői tisztségéről való lemondását elfogadta, s neki tiszteletbeli főjegyzői címet adományozott. A főjegyző a főgondnoktól nem kapott elégtételt, ezért a már januárban megírt, de szét nem küldött nyolc oldalas körlevelét még négy oldallal kibővítve, megküldte a vidéki tanácsosoknak részletesen beszámolva a történtekről. Boros püspök értesülve Varga március 13-i akciójáról, 285/1935 U.P. szám alatt március 19-án felszólítja az espereseket, köri felügyelő gondnokokat valamint Pál Dénes siménfalvi lelkészt, a Lelkészkor elnökét, hogy a március 30-án tartandó esperesi és gondnoki értekezletig hassanak oda, hogy: „ez az ügy, mely bizonyos vonatkozásai miatt sem való egyáltalán nagyobb nyilvánosság elé, szélesebb körben ne pertraktáltassék és, hogy az Egyházi Főtanács tagjai, akiknek az említett irat tartalma tudomásukra jut, véleményük megalkotását tartsák függőben addig, amíg az ügyet a főjegyző afia lemondása tárgyalásakor a főtanácsi bizottság minden oldalról és minden részletben megvizsgálja”. 26