Kovács Sándor - Molnár B. Lehel (szerk.): Boros György unitárius püspök naplója 1926-1941 - Az Erdélyi Unitárius Egyház Gyűjtőlevéltárának és Nagykönyvtárának kiadványai 1. (Kolozsvár, 2001)
Boros György életrajza
Derzsi levélben indokolta meg visszalépését, és ezt Ferencz József püspök terjesztette az Egyházi Képviselő Tanács Tanügyi Bizottsága elé: anyagi viszonyaiban - mondta a püspök — az a változás történt, hogy közelebbről tett építkezései nyomán tetemes adósságait nem tudja törleszteni, mert számításában csalódott, továbbá miután felesége testvéreinek osztályrészét is fizetnie kell rövid időn, ha ily nehéz körülmények között kell eddigi alkalmaztatása helyéről tordai iskolánktól megválnia, az vagyoni romlását vonná maga után, sőt, mint férjnek és családapának is merültek fel oly viszonyai, melyeket múlhatadanul tekintetbe kell venni, mely körülmények meggyőződése szerint megkezdendő új tanári terhes munkásságára zsibbasztólag hatnának. Kénytelen ezért az E. K. Tanácstól azt kérni, hogy ő helyeztessék vissza tordai tanári állomására a főtanács jóváhagyásának reményében, illetőleg Boros György kicseréltessék, ami annyival inkább kicserélhető, mert aggodalommal győződött meg arról, hogy Boros György afia azért, mert nem kolozsvári főiskolánk mellé választatott, egészen elcsüggedett volt.”8 Mivel az Egyházi Képviselő Tanácsnak nem volt joga érdemben döntenie a kérdésben, azt a határozatot hozta, hogy az ügyet a következő Főtanács elé terjeszti, de addig is Derzsi a tordai iskolában, Boros pedig a kolozsvári főiskolán maradhat. A következő évi, 1880. augusztus 29-én Kolozsváron tartott Főtanácsi ülés 17. jegyzőkönyvi szám alatt jóváhagyta, hogy Derzsi Károly véglegesen a tordai iskolában, Boros György pedig a kolozsvári főiskolában maradjon rendes tanárként. Három hónap múlva, november 25-én Boros Györgyöt ünnepélyesen is beiktatták az ún. Richmond-tanszékre.9 Ezzel egyidőben az 1848- as forradalom előtt gyakorolt tanári beiktatást is felelevenítették. Székfoglaló beszédének alapgondolata a teremtéstörténet volt, (lMóz 1,2), amelyet a bibliakridka eredményei alapján, új megvilágításban tárgyalt.1" A tanulók iránti szeretete már pályafutásának kezdetén megnyilvánult, és javaslatára az alsó osztályú unitáriusok részére bevezették a vasárnapi iskolát. Eszerint a téli hónapokban vasárnap délelőtt vasárnapi tanítást kellett tartani, amelyet a papj elöltek és papnövendékek vezettek, felügyelőnek pedig egy tanárt kellett választani.11 A felügyelői tisztséget Boros töltötte be 1908-ig, amikor létrehozták a főgimnáziumi vallástanári állást. Boros György nagy hangsúlyt fektetett a teológiai oktatás fejlesztésére. Az 1884-85-ös tanévtől ő vezetett be egy új tudományágat, a bibliai teológiát és szövegbírálatot. Tanári működése alatt mindenekelőtt arra törekedett, hogy a teológiai oktatást különválassza a főiskolaitól, és az előbbit akadémiai szintre emelje. Annak ellenére, hogy a teológiának 1847 14
