Kovács Sándor - Molnár B. Lehel (szerk.): Boros György unitárius püspök naplója 1926-1941 - Az Erdélyi Unitárius Egyház Gyűjtőlevéltárának és Nagykönyvtárának kiadványai 1. (Kolozsvár, 2001)
Boros György életrajza
Boros György életrajza „Minden ember élete kísérlet, hogy eljusson önmagához. Minden ember élete egy ösvény sejtése. Senki sem volt teljesen és maradéktalanul önmaga, mégis mindenki igyekszik önmaga lenni, ki tapogatózva, ki tudatosan, ki ahogy éppen tud.”1 írta az irodalmi Nobel-díjas (1946) Hermann Hesse Demian című regényében. Mindenkinek egyeden hivatása van, az, hogy önmagára találjon. Megteheti ezt mint földműves, tanító, költő, mint teológus, vagy mint próféta stb. Nem az a dolgunk, hogy kitaláljunk magunknak egy sorsot, hanem az, hogy megtaláljuk a sajátunkat, s azt teljességgel és töredenül éljük meg. Ezt az utat kereste Boros György is, saját sorsának útját. Tordátfalván született 1855. április 19-én, Boros Sándor és Pál Julianna gyermekeként. A Boros család tagjai Bethlen Gábor és I. Rákóczi fejedelmek uralkodása alatt hadviselő székely nemesek voltak. Boros György apja az 1848-49-es szabadságharc idején Bem seregében katonáskodott. Boros György tanulmányait szülőfalujának iskolájában, Derzsi József tanító vezetése alatt kezdte, aki felismerve a fiú tehetségét, szüleit arra biztatta, hogy vigyék a keresztúri algimnáziumba. Az ottani igazgató, Símén Domokos, 1864. januárjában a II. elemi osztály II. félévére fel is vette. A tanárhiány miatt a keresztúri iskolában, egy-két tantárgy kivételével, gyenge volt az oktatás. Ennek ellenére Boros hálával gondolt vissza később Marosi Gergely latin-, Kozma Ferenc német- és Várfalvi Pálfy Márton számtantanárára. A hiányokat szorgalma és a kollégiumi versenyszellem pótolta, s az öt osztályt kitűnő eredménnyel végezte el. 1870-ben Kolozsvárra ment tanulni, és ugyankkor Sikó Miklós festő fiának, Gézának a correpetitora lett. Az Unitárius Kollégiumban Brassai Sámuel volt szellemi irányítója, akihez annak haláláig mély baráti kapcsolat fűzte. Pártfogói, „Kovácsi Antal — későbbi apósa — és Benczédi Gergely öntötték tudást vágyó szívébe és elméjébe a Hit és Tudomány alapvető elemeit.”2 Tanárai részéről mindig jóindulatot tapasztalt, s különösen a már említett Kovácsi kényeztette Borost, hiszen sokszor volt beteg. 1871 nyarát Boros Céckén töltötte a Zathureczky családnál István nevelőjeként, ahol tífuszt kapott, és azután több évig gyengélkedett. 19 évesen, az 1873-74-es iskolai évben érettségizett, és a bizonyítványa végére a következőket írták: „Minthogy fennírt Boros György ezek 11
