Józan Miklós: A fejedelem és papja (Budapest, 1940)

NÉGYSZÁZ ÉV EMLÉKE

János Zsigmond fejedelem emlékére

Motto: „A facien neminem timemus.” (Tordai fejedelmi hás kapuján.)

Jó Úristen! Tekints hozzánk mára,

Tündököljön szép napod sugára!

Úgyis olyan véges-régen vártunk,

Gyászba borúit mi magyar világunk.

Csak bolyongtunk csüggedetten, árván,

Magas mennyből nagy kegyelmed várván; Rimánkodva szörnyű sorsunk végét,

Tékozolva szentek örökségét...

— Ám a Hitünk rendületlen állott,

Mormolgattuk, mint a Miatyánkot: „Szemtől-szembe senkitől se félünk,

Az Úristen a mi erősségünk!”

j|c

* *

Földön-égen semmi jel sincs arra,

Pirkad-e még hajnal a magyarra;

Kínjai az elevenbe vágnak . . .

Hármas csonkja őseink honának Egybeforrni nem tud s nem is akar,

Fönt és alant öldöklő zűrzavar ...

— 9 —