Gall György (szerk.): A szent szabadság oltalmában. Erdélyi unitáriusok az 1848-1849-i magyar forradalomban és szabadságharcban (Kolozsvár, 2000)

Tanulmányok - Kisgyörgy Zoltán: Akik nem engedtek a negyvennyolcból

alapítványai őrzik nevét emléke áldott Nyugodjék csendesen 1817-190340 Rövid biográfiájából tudjuk, hogy 200 koronát adományozott a kálnoki unitárius egyházközségnek. Meghagyása szerint ezt az össze­get tőkésíteni kell, évi kamatjának 1/3 részét vallásos tartalmú köny­vek vásárlására kell fordítani, azokat jutalomként szét kell osztani a legjobb eredményt elért tanulók között. Az alaptőke arányában, ka­matjának 1/5-éből kell jutalomkönyvet, illetve az egyházközségi könyvtár számára könyveket vásárolni. Ugyancsak a kamat bizonyos hányadát a templom karbantartására, díszítésére-szépítésére kell hasz­nálni. Incze János összes ingatlanjait az egyházra hagyományozta. Érdemesnek tartjuk idézni alapítólevelének záradékát, mint a nem­zeti és unitárius öntudat, elkötelezettség és áldozatkészség megnyilvá­nulását: „Gyermekem, kiben nevem és családom emléke fennmaradhatna, nincs. Velem és bennem a székely huszár Incze család férfi ágon ki­hal. Hadd legyen gyermek helyett hirdetője nevemnek és a kálnoki székely huszár Incze család emlékének - a késő jövőben is - jó szív­vel, jó célra szánt adományom. A dicső múltban, midőn a kardok he­gye írta a történelmet, családunknak minden tagja fegyverrel kezében, élete kockáztatásával védte az édes haza határait, szent ügyét és érde­keit, tehetsége szerint hozzájárult a vitéz székely huszárság fejét övező hervadhatatlan korona kiérdemléséhez mindaddig, míg kezemből, a család végső tagjának kezéből a világosi rút árulás kiragadta a kardot: az áldásos béke nyugalmas ölén, most és ezután, midőn a zúgó harcok fergetegei rég lezajlottak, elcsendesültek, hadd védje az ártatlanságot és ennek szent érdekeit szerény alapítványom, folytonos növekedésé­vel és erősbüléssel ébresszen hitet, reményt, szeretetek legyen hatha­tós építője az erénynek és erkölcsnek. Isten oltalma és áldása legyen és maradjon rajta, gondozóin és azokon az ártatlan lelkeken, a kálnoki unitárius egyházközség ifjú hajtásain s mindeneken, akiknek szerény alapítványom szánva van. Káinok, 1900 évi szeptember hó 9-én. 69

Next

/
Thumbnails
Contents