Gall György (szerk.): A szent szabadság oltalmában. Erdélyi unitáriusok az 1848-1849-i magyar forradalomban és szabadságharcban (Kolozsvár, 2000)

Életpályák - emlékművek

IV. Dénes (1837) János és Elek testvére, az Udvarhely megyei gazdasági egyesület elnöke; vármegyei képviselő, a székelykeresztúri gimnázium felügyelő gondnoka; A másik ágon: II. Mihály (1734-1830) az unitárius egyház Udvarhely köri gond­noka; I. Lajos híres táblabíró; III. György (1847-1873) a keresztúri Unitárius Gimnázium, majd a kolozsvári főgimnázium diákja, gazdasági akadémiát végzett, azután gazdálkodott Tarcsafalván, törvényhatósági bizottsági tag volt. Első felesége martonosi Pálffy Póli, akinek emléket állít fia, Aladár az Etéd község története című monográfiájában. Az 1878-as bécsi világkiállí­táson bemutatott székely házban az etédi Farkas László és Pálffy Póli képviselték a székely ipart, akik megjelenésükkel és kedves vendég­szeretetükkel jó hírnevet szereztek a székelységnek. 1897-ben a mil­lenniumi év alkalmából a tarcsafalvi templom megújítására alapít­ványt tettek. Pálffy Aladár 1876-ban született, kereskedelmi akadémiát végzett, takarékpénztári tisztviselő lett Székelyudvarhelyen. A családi hagyo­mány késztette Pálffy Aladárt arra, hogy a liberális nemzeti érzés és hagyomány ápolója legyen. A családi és nemzeti közösség múltja felé fordult érdeklődéssel. Az eddig felkutatott első írása a Székelyudvarhely 1902/9 számában jelent meg Emlékezzünk a régi­ekről címmel. Ezt követi egyik elődje iskolai bizonyítványának köz­lése a Keresztény Magvetőben2 Száz éves iskolai bizonyítvány címen. Büszkén emlékezik őseire, akik részt vettek a nemzeti függetlenségi harcban Udvarhely megye a Rákóczi szabadságharcban című kis­nyomtatványában. Édesanyja szülőfalujához való ragaszkodásának bi­zonyítéka az Etédi Ifjúsági Egylet felkérésére írt Etéd község története (1903). Mózsi bá’ és társai - Gobéságok című szépirodalmi jellegű írása, a divatos korabeli adomázás-csúfolódás stílusában sem hazud­tolja meg önmagát. Főműve a Székelyszentmihályi vértanúk. Itt nem csak az Udvarhe­lyi Híradóban megjelent (31. szám / 1907. augusztus 4.) A szentmi­­hályi vértanúk exhumálása című beszámolóra gondolunk, hanem ma-343

Next

/
Thumbnails
Contents