Gall György (szerk.): A szent szabadság oltalmában. Erdélyi unitáriusok az 1848-1849-i magyar forradalomban és szabadságharcban (Kolozsvár, 2000)
Életpályák - emlékművek
IV. Dénes (1837) János és Elek testvére, az Udvarhely megyei gazdasági egyesület elnöke; vármegyei képviselő, a székelykeresztúri gimnázium felügyelő gondnoka; A másik ágon: II. Mihály (1734-1830) az unitárius egyház Udvarhely köri gondnoka; I. Lajos híres táblabíró; III. György (1847-1873) a keresztúri Unitárius Gimnázium, majd a kolozsvári főgimnázium diákja, gazdasági akadémiát végzett, azután gazdálkodott Tarcsafalván, törvényhatósági bizottsági tag volt. Első felesége martonosi Pálffy Póli, akinek emléket állít fia, Aladár az Etéd község története című monográfiájában. Az 1878-as bécsi világkiállításon bemutatott székely házban az etédi Farkas László és Pálffy Póli képviselték a székely ipart, akik megjelenésükkel és kedves vendégszeretetükkel jó hírnevet szereztek a székelységnek. 1897-ben a millenniumi év alkalmából a tarcsafalvi templom megújítására alapítványt tettek. Pálffy Aladár 1876-ban született, kereskedelmi akadémiát végzett, takarékpénztári tisztviselő lett Székelyudvarhelyen. A családi hagyomány késztette Pálffy Aladárt arra, hogy a liberális nemzeti érzés és hagyomány ápolója legyen. A családi és nemzeti közösség múltja felé fordult érdeklődéssel. Az eddig felkutatott első írása a Székelyudvarhely 1902/9 számában jelent meg Emlékezzünk a régiekről címmel. Ezt követi egyik elődje iskolai bizonyítványának közlése a Keresztény Magvetőben2 Száz éves iskolai bizonyítvány címen. Büszkén emlékezik őseire, akik részt vettek a nemzeti függetlenségi harcban Udvarhely megye a Rákóczi szabadságharcban című kisnyomtatványában. Édesanyja szülőfalujához való ragaszkodásának bizonyítéka az Etédi Ifjúsági Egylet felkérésére írt Etéd község története (1903). Mózsi bá’ és társai - Gobéságok című szépirodalmi jellegű írása, a divatos korabeli adomázás-csúfolódás stílusában sem hazudtolja meg önmagát. Főműve a Székelyszentmihályi vértanúk. Itt nem csak az Udvarhelyi Híradóban megjelent (31. szám / 1907. augusztus 4.) A szentmihályi vértanúk exhumálása című beszámolóra gondolunk, hanem ma-343