Gall György (szerk.): A szent szabadság oltalmában. Erdélyi unitáriusok az 1848-1849-i magyar forradalomban és szabadságharcban (Kolozsvár, 2000)

Életpályák - emlékművek

gára az akcióra, amelynek a csúcsa az obeliszk felavatása volt 1907. augusztus 11-én, sőt a kutatómunkára is, amely felszínre hozta az 1848. november 6-án a Heydte-megszállás idején elkövetett gyilkosságot és embergyalázást. Az Udvarhelyi Híradóban (30. szám / 1907. július 28.) tette közzé a megrázó tragédiát. Ugyanebben az évben füzet alakban is megjelent a tanulmány. Ebből tudhatjuk meg, hogy Miklós György szentmihályi tanító és fia, Jenő, továbbá később Deák Mózes szentmihályi unitárius lelkész és Pálffy Aladár tűzték ki célul, hogy kőemlékoszlopot emeljenek. A Nyikó vidéki ifjúság mulatsági bevételével indult el a pénzalap előteremtése. Megkeresték Kossuth Ferenc kereskedelemügyi minisztert, aki díjtalanul engedélyezte az emlékmű elkészítését, csak a nyers kő árát kellett megtéríteni. Sajnos, ez a nagyreményű, hazafias tettvágytól fűtött fiatalember — az akkoriban igen gyakori — korai tüdővészben hunytéi 1918. január 15-én.

Jegyzetek:

1 Pálmay József: Udvarhely vármegye nemes családjai. Székelyudvarhely, 1900.

2 Keresztény Magvető XXXII. évf. 1897. 265.

344