Gall György (szerk.): A szent szabadság oltalmában. Erdélyi unitáriusok az 1848-1849-i magyar forradalomban és szabadságharcban (Kolozsvár, 2000)

Életpályák - emlékművek

Paget János részvétele az 1848-49-es szabadságharcban és forradalomban

Paget életrajzírói megegyeznek abban, hogy a szabadságharcban „tollal és karddal” egyaránt részt vett. Fennmaradt dokumentumértékű naplója is ezt igazolja. A nyomtatásban is megjelent részletls 1849. június 13-tól augusztus 27-ig tartó esemény-beszámoló a „világ csoda utolsó három hónapját a valósággal ostromállapotban élő Kolozsvárból nézve”'9 mutatja be. A nyomtatásban is megjelent töredék annak a hosszabb naplónak lehet része, melyet a szerző angliai bujdosása idején szerkesztett, és a jelek szerint kiadásra szánt.20 A Bukaresti Akadémiai Könyvtár 1953-ban megvásárolt példánya a „teljes”, kiadásra előkészített Napló a XIII. fejezettel, a 113-ik lappal, 1848 szeptemberével kezdődik és a XXVII. fejezettel az 517-ik lapnál, a világosi fegyverletétellel ér véget. A Naplóhoz tartozik az a számozatlan 38 oldalas függelék is, amely kronologikus sorrendben ismerteti 1849. január 1 - szeptember 27. között történteket. A következőkben fejezet- és címbeosztását ismertetem: XIII. fej. Az élet Kolozsváron 1848 szept. végétől nov. 10-ig; XIV-XV. fej. Kolozsvár ostroma; Visszavonulás Bánffyhunyadra; XVI. fej. Visszavonulás Kolozsvárról; XVII. fej. Az erdélyi hadjárat; XVIII. fej. Enyed; XIX. fej. A szebeni ütközet; XX. fej. Szelindek (Stolzenburg); XXI. fej. Visszavonulás Debrecenbe. A számozásban a XXV. fejezet következik: Kolozsvár; XXVI. fej. Utazás Pestre; XXVII. fej. Orosz megszállás.

A mindmáig kiadatlan Napló tükrében megállapítható, hogy Pagetnek a szabadságharcban való fegyveres részvétele 1848. októbere- 1849. január 30. közti időszakra tehető. 1849. február 1-től a világosi fegyverletételig részt vett Kolozsvár védelmében, több alkalommal is őrszolgálatot teljesített, de fegyveres alakultban nem harcolt. Ennél sokkal jelentősebb azonban politikai síkon vállalt szerepe, erre a későbbiek során részletesen kitérünk. A következőkben 1848-ban betöltött szerepét ismertetjük fentebb bemutatott Naplója tükrében.

Mit tett Paget 1848. októberéig? Az teljesen természetes, hogy a legnagyobb figyelemmel követte az eseményeket, de aranyosgyéresi birtokát nem hagyta el, és családja is vele maradt. Ebből az időből

320