Gall György (szerk.): A szent szabadság oltalmában. Erdélyi unitáriusok az 1848-1849-i magyar forradalomban és szabadságharcban (Kolozsvár, 2000)
Életpályák - emlékművek
a szívemen viselem, s úgy gondolom, nagyban előmozdítaná ezt, ha Nyugat-Európában, és különösen Angliában többet tudnának róla. S bár természetesen szeretném olvasóimban is felkelteni az érdeklődést Magyarország iránt, melyet magam is érzek, mégsem tartanám helyes vagy bölcs dolognak, ha elkendőznék vagy eltitkolnék bármely hibát, amelyre az országban, intézményeiben vagy lakóiban leltem.”13 1839- ben fogott a mű megírásához, és az ajánlás tanúsága szerint felesége mosolya bátorította, és kívánságára tette közzé.14 A kötet gazdasági, politikai vonatkozásai mellett igen szép képet fest az erdélyi unitáriusokról. Székely Mózes „teológiai professzor” látogatása kapcsán mutatja be Paget egyházunkat az angol olvasónak, s jellemzésünket felekezetűnkre nézve hízelgő módon zárja: „Azt mondják, hogy az itteni unitáriusok is, akárcsak más országbeli hitsorsosaik, a politikában józanságukkal és mértékletességükkel, a magánéletben iparkodásukkal és jó erkölcsükkel tűnnek ki, s azzal, hogy általában műveltebbek, mint a velük azonos társadalmi osztályba tartozók legtöbbje”'". Pagetnek köszönhetjük azt is, hogy 1846-ban angolra fordította Kovács Istvánnak az unitarizmusról írott tanulmányát. A fordítás J. R. Beard: Unitarianism Exhibited in its Actual Condition című munkájában látott napvilágot.16 A házassága révén magyar gazdává lett angol orvos Aranyosgyéresen telepedett meg, 1847-ben magyar állampolgárságot nyert. Wesselényi Polixénával kötött házasságából két fiúgyermek (Arthur és Olivér) született, mindkettőt Kriza János püspök keresztelte, és fájdalom, ő is temette el. 1869-ben Paget Károly és neje alapítványt tettek, vejük, Paget Olivér emlékére, melynek célja a kollégiumi angol nyelvtanítás fellendítése volt.17 319
