Gall György (szerk.): A szent szabadság oltalmában. Erdélyi unitáriusok az 1848-1849-i magyar forradalomban és szabadságharcban (Kolozsvár, 2000)

Tanulmányok - Fekete János: Ez történt Világos után (A székely vértanúk)

nak, egy Firtosmartonosban megőrzött, 1746-ban kiadott imakönyv első lapjaira írt feljegyzései alapján a következőket tudjuk meg Gálffiról. „1816. február 22-én született éjjel 12 és 1 óra között Firtosmartonosban.” Szülei: apja Gálffi Mihály, született 1783. augusztus 6-án, anyja Jánosi Mária, született 1789. január 18-án, székely kisnemesek voltak. Régi unitáriusok, Kővári László is említést tesz a Tordán élő másik Gálffi-ág tagjáról, Gálffi Józsefről, aki megyei főbíró, pénztámok s a tordai unitárius tanoda főfelügyelője. A martonosi Gálffik szintén ott találhatók Udvarhelyszék tisztségviselői között, Gálffi Ferenc 1647-ben a szék királybírója. Gálffi Sándor, Ferenc, András, Mihály (nem a vértanú) - mind Martonosból - tanulmányaikat a keresztúri Unitárius Gimnáziumban kezdték.

Az említett feljegyzés így ír Török Jánosnéról: „... 1818. augusztus 12. napján születik Rózsika leányunk, Rozi ment férjhez 1838-ba július 23-án M. vásárhelyi Ev. Ref. Prof. Bágyi Török Jánoshoz.”

Aránylag sikeresen szervezte meg Gálffi Mihály az udvarhelyi körzetet. Bereczky Sándor helyőrség parancsnok 45 fegyvert gyűjtött és 403 harcképes tagot vont be a mozgalomba.

1851 őszén az elszigetelődés jelei mutatkoztak a mozgalomban, a futárszolgálat nem működött, pénzhiányra panaszkodtak. A rendőrség fokozódó figyelme miatt Török János helyzete Vásárhelyen mind nehezebb lett. Az 1851 -es szüret alkalmával Horváth Károly balavásári szőlősében találkoztak többen a mozgalom részvevői közül a szervezkedés fellendítése érdekében. Török nem volt elég óvatos: egyik legbizalmasabb munkatársa, Bíró Mihály, kisgörgényi birtokos az osztrákok kéme volt, és Ignatz A. álnéven értesítette mindenről az Udvarhely körzeti császári parancsnokot, báró Heydtét. Az árulással kapcsolatos vélemények közül ez a változat bizonyult a legelfogadhatóbbnak. Orbán Balázs is ámlónak tartotta Bírót: „A legnagyobb vétkes, Bíró Mihály a hazafiságnak az elvetemült júdása, ki ennyi kiállott szenvedések fő okozója volt - úgy látszik pénzben kapta ki vérbérét, miből kisgörgényi birtokán fényes palotát épített, azt nagyszerű mükerttel környezte, s az élet minden kényelmeit megszerző magának; de ott egyedül, megvetve, mindenkitől kerülve folytató és folytatja életét; ha valahol megjelent, mindenki távozott, ha valahol szólott,

284