Gall György (szerk.): A szent szabadság oltalmában. Erdélyi unitáriusok az 1848-1849-i magyar forradalomban és szabadságharcban (Kolozsvár, 2000)
Tanulmányok - Fekete János: Ez történt Világos után (A székely vértanúk)
bak voltak. Erdély talpra állításához sok pénzre lett volna szükség. Keleten marhavész súlyosbította a nyomort. A Kossuth-bankók elértéktelenedése fokozta a pénzhiányt. Az erdélyi szászok 1850-ben 1,5 millió forint kölcsönt kaptak kedvező törlesztési feltételekkel, a székelyeket pedig 1848-49-es „hűtlenségükért” kollektív büntetésekkel sújtották. 1851. április 30-án Wohlgemuth hirtelen halála után a császár Carl Schwarzenberg herceget nevezte ki Erdély új kormányzójának. Erdélyt minden mozgalomtól mentes, a császár iránt feltétlen engedelmességet tanúsító tartománnyá akarta változtatni. Intézkedései nyomán még az addig lojális, konzervatív főurak is tiltakoztak a császárnál, de őket sem hallgatták meg, gyenge kezű politikájukkal magyarázta Bécs a forradalom kitörését. Az abszolutizmus éveiben Erdélyt közvetlenül Bécsből igazgatták idegen kormányzók titkos utasításai alapján. A birodalom belügyminiszteréről, Alexander Bachról elnevezett megtorló időszak, a Bach-korszak, Erdély magyar társadalmának jelentette a legsúlyosabb csapást. Akik megmenekültek a kivégzéstől, börtöntől, sokan emigráltak vagy hallgatásra kényszerültek. „Elmondhatjuk - írta Károlyi Dénes -, hogy a múlt század ötvenes éveinek elején Erdélyben nagy volt az elégedetlenség az abszolutizmus rendszerével szemben. Minden terrorintézkedés ellenére a 48-as forradalom emigrációba kényszerült vezetősége óriási népszerűségnek örvendett. A székelyek közt a legtöbb újszülöttet Lajosra (Kossuth után) és Józsefre (Bem után) keresztelték. Az erdélyi magyar közvélemény még hónapokkal a forradalom bukása után is hitt valamiféle csodás felszabadításban.” Erre utalnak a következő sorok is: „Ki nem fogy a remény, a nép között a legmesésebb hírek kerengenék - olvashatjuk a korabeli tudósítást. - Az angol, francia flottákat a Dardanellákba teszik, Bemet, Kossuthot győzelmes török sereggel Pancsovára, Perczelt a Dunántúlra, de mindezen balga hírekből ki lehet venni, hogy a nép szüntelen remél, tehát erőt s akaratot érez még egyszer megküzdeni a szabadságküzdést.” Az tény, hogy a magyarság hosszú időn át reménykedett egy újabb szabadságharc megindulásában, de ha valaki a realitást figyelembe vette - Bach titkosrendőrségének Európát átfogó kémhálózatát, az Erdélyben állomásozó nagyszámú katonasá-281
