Gall György (szerk.): A szent szabadság oltalmában. Erdélyi unitáriusok az 1848-1849-i magyar forradalomban és szabadságharcban (Kolozsvár, 2000)

Tanulmányok - Korodi Alpár: Ahol csak a furfang segített (Aranyosszék, Torockó és Abrudbánya környéke az 1848 - 49-es szabadságharc idején)

kát kizöldágazták, és nemzeti színű kokárdák díszelegtek a gyülekező torockóiak mellén. A férfi sereg hamar gyűlésbe kezdett. A megnyitót Sebes Pál, a város köztiszteletben álló tanítója mondotta, az érdeklődés középpontjában viszont id. Bozsla Ferenc és Demény Andor állott. Id. Bozsla Ferenc, miután pár szót intézett az egybegyűltekhez, visszavonult. Helyét Demény Andor vette át, aki az ifjúsággal elindult a Kővár utca felé. Rövidesen egész Torockó a szégyenketrec előtt gyülekezett. A szégyenketrec egy büntetőhely volt, melybe a részeg embereket zárták mindaddig, amíg kijózanodtak. A szégyenketrechez láncolták Werbőczi Hármaskönyvét és az erdélyi törvények gyűjteményét, az Approbatákat. Ezt követően rozsét raktak a szégyenketrec alá, s Demény Andor kovájából szikrát csiholva meggyújtotta a könyveket. Míg az ifjúság a tűz körül foglalatoskodott, a higgadtabbak Zsakó István köré csoportosultak, s énekelni kezdték a „Szívemet hozzád emelem / És benned bízom, Uram” kezdetű zsoltárt.16

Május 30-án az utolsó erdélyi rendi országgyűlés kimondja az uniót Magyarországgal, valamint az úrbéri szolgálat és a tized-kárpótlás eltörlését. Megvalósul a jobbágyfelszabadítás. Ezt követően, június 2-án Mihálcfalván megtörténik az első véres összeütközés a magyarság és a lázongó románság között. Az összecsapásnak 12 halálos áldozata és több sebesültje volt.17 Ez csak a kezdet a románok részéről, akik ezentúl sorra nagyobb erőbedobással fognak küzdeni a magyarság ellen.

Ily események következtében gyűltek össze Kövendre június 14-én Aranyosszék rendjei. A tulajdonképpeni cél, amelyért egybegyűltek, a nemzetőrség megszervezése volt. Mielőtt erre sor került volna, felolvasták Batthyány miniszterelnök szózatát a székely nemzethez. Ezután a gyűlés kimondta, hogy a haza véderejének szaporításához örömmel járul, önkéntesek toborzására pénzt és toborzó tiszteket kér, pénzsegély gyűjtésére pedig bizottságot nevez ki. A nemzetőrség megszervezésére egy 37 pontos szabályzatot fogad el. Eszerint nemzetőr minden székely, születés, rang és hivatali különbség nélkül 18-55 éves koráig, ezen alul és felül is, kik önkéntesen részt akarnak venni. A nemzetőrségből kizáratnak, kik rablás, csalás, gyilkolás, gyújtogatás és hitszegés miatt büntetve voltak. Tisztjeiket a kapitányig az őrsereg

260