Gall György (szerk.): A szent szabadság oltalmában. Erdélyi unitáriusok az 1848-1849-i magyar forradalomban és szabadságharcban (Kolozsvár, 2000)

Tanulmányok - Korodi Alpár: Ahol csak a furfang segített (Aranyosszék, Torockó és Abrudbánya környéke az 1848 - 49-es szabadságharc idején)

maga választja, viszont a kapitány rangon felüli tiszteket a honvédelmi miniszter ajánlatára a nádor nevezi ki. Tisztjeiket három évre választják. A szolgálat teljesítésére mindenki saját fegyvereit használhatja, akinek pedig nincs fegyvere, az a hatóságtól kap. Öltözetükkel kapcsolatosan is határozat hozatott. Ez alapján öltözetük fekete csákó nemzetiszínü zsinórzattal, búzavirágszínű dolmány fekete zsinórral, fehér gombbal, világos szürke nadrág veres szegélyzettel, fekete szíj. Öltönyét mindenki maga készítteti, de polgári öltönyben is nemzetőri jelvénnyel megjelenhetik.18

Torockó, akárcsak más települések, nem késett megalakítani önvédelmi csapatát. Torockó lakosságát mostmár csak egy kérdés foglalkoztatta: ki legyen a nemzetőrszázados. Mindenki jól tudta, hogy e döntésen múlhat Torockó jövője. Július 18-án, mely vasárnapra esett, a város lakossága eldöntötte, hogy Torockó nemzetőrszázadosa Zsakó István legyen.

Zsakó István 1809-ben született, s május 15-én keresztelték meg. Apja szintén az István nevet viselte, anyja Czupor Judit, mindketten tősgyökeres torockóiak. Tanulmányait szülővárosában kezdte, majd Tordán folytatta, ahol öt osztályt végzett. Az iskolában mindvégig jeles tanuló volt. Hazatérte után apja bányájában dolgozott, s mielőtt huszadik életévét betöltötte volna, megházasodott. Felesége, Lengyel Sára szintén jómódú bányásznak volt a leánya. Házasságuk termékeny volt, négy leányuk és egy fiúk született. Apjának 1830-ban bekövetkezett halála után átvette a bánya vezetését. Tizenhárom év után, vagyis 1843-ban édesanyját is elvesztette, s így harmincnégy éves korára ő lett a család „örege”. 1848 tavaszán ő a községi bíró és az egyházközség gondnoka, s ehhez járult még a nemzetőrség parancsnoki tisztsége is. így Torockó legválságosabb időszakában az ő kezében összpontosult a közigazgatási és a katonai hatalom. A forradalom után visszavonult, csak bányahivatali főnök és egyházi tanácsos volt. A szabadságharc befejeztével felesége törvényes úton elvált tőle, hogy aztán 1865-ben ismét összeházasodjanak. 1861-ben Peterden tizenkétezer forintért birtokot vásárolt, melyet 1873-ban eladott. 1863-ban a Szentgyörgy utcai ház helyére új kőházat építtetett. Torockó kiváló egyénisége 1892. július 8-án halt meg.19

261