Gall György (szerk.): A szent szabadság oltalmában. Erdélyi unitáriusok az 1848-1849-i magyar forradalomban és szabadságharcban (Kolozsvár, 2000)
Tanulmányok - Korodi Alpár: Ahol csak a furfang segített (Aranyosszék, Torockó és Abrudbánya környéke az 1848 - 49-es szabadságharc idején)
szigetté tette. Természeti szempontból a Vidalykő, Ordaskő és Székelykő szigetelte el a lakosságot a környéktől, de ugyanakkor társadalmi szinten is el voltak szigetelve, mivel a környező községeket a románság lakta. A márciusi események után egy hónappal a szabadság szele Torockón is fújni kezdett. Április 12-én székgyíílést tartottak Kövenden, ahol Torockó részéről id. Bozsla Ferenc, Sárdi Samu unitárius lelkész és Zsakó István vett részt. E gyűlés fő pontja a nemzetőrség megszervezése volt.13 Április 12-ike körül ugyanis a harasztosi románok lázadást indítottak, és űton-útfélen megtámadták a békés utazókat. A környéken gyorsan terjedt az a hír is, mely szerint a harasztosi románság le akarja öldösni a környékbeli magyarságot. Torockó a legnagyobb bizonytalanságban élte e napokat, mivel román falvakkal volt körülvéve, s így nem számíthatott külső segítségre. A románok terve nem valósult meg, mert április 20-án reggel Bágyonból kiindulva a katonaság megszállta Harasztost. Ez idő alatt Torockón hol nyíltan, hol titokban gyűléseket tartottak id. Bozsla Ferenc házánál, ki a település egyik legtekintélyesebb embere volt. A torockóiak ezen gyűléseken elhatározták, hogy az úrbéri szolgálatokat merőben megtagadják, s meghatározták a kocsmárlási és malom-jog eltörlését is. A torockóiak gyűlésein a torockószentgyörgyi jobb gazdák is részt vettek, s ezek közvetítésével Torockószentgyörgyön is gyűlést tartottak, és ők is elhatározták, hogy megtagadják az úrbéri szolgálatok teljesítését. Pár nap múlva Bedellő és Torockógyertyános lakossága is követte példájukat. így a Torockóról elindult lázadás a környező falvak lakosaira is átterjedt. Ezen eseményekről számol be április 17-én gróf Thoroczkai János testvérének, Thoroczkai Miklósnak, Torda vármegye főispánjának.14 A következő nap, április 18-án gróf Teleki József főkormányzó felhívja Aranyosrákosi Székely Sándor unitárius superintendens figyelmét a Torockón s Torockószentgyörgyön tartott gyűlésekre. Egyúttal megkéri Székelyt, hogy szólítsa fel a helybéli lelkészeket a lakosság lecsendesítésére.15 Hamarosan megérkezett a hír, hogy a bágyoni lovasság elérte Harasztosi, s így a románok terve meghiúsult. 1848. április 21-én, midőn az első napsugár megjelent, megkondult a templom nagyharangja, s talpon lelte az egész várost. A háza-259
