Gall György (szerk.): A szent szabadság oltalmában. Erdélyi unitáriusok az 1848-1849-i magyar forradalomban és szabadságharcban (Kolozsvár, 2000)
Tanulmányok - Simon Domokos: Az "eltévedt" harangok földje (Feljegyzések az 1848 - 49-es szabadságharcról a Kis-Küküllői Unitárius Egyházkör egyházközségeiben)
kr. értékben megittak és elvittek.5 Valószínű, hogy a kastélyt is felprédálták, javítani kellett, mert én még láttam 1951-ben a templommal szemben lévő kastélyt, melynek fedélszerkezete az akkori divat és megoldás szerint volt készítve. 3) Nagyteremi. (1851. jan. 17-i vizsgálat6.) Az egyházközségi számadás szerint „A rokkant vitézek alapítványára 0,60 Mfrt-ot” adományoztak. Az egyházközségnek a két harangját nem vitték el, egyéb java nem volt e haldokló egyházközségnek. 4) Désfalva. (Vizsgálat 1850. dec. 18-án volt7.) Az egyházközségnek kamatra kiadott pénze volt, ez idő alatt három év leforgása alatt, csak egy ember fizetett kamatot. A főútvonaltól távol esett egyházközségek megmenthették templomaikat, pénzzel megválthatták a harangot. így Désfalván is, a pénztári számadásban ez áll: „A harang megváltásáért 150 Mfrt.” A templom és az egyház ládájának zárját a szabadságharc után nem kellett megjavíttatni, vagy kicserélni. 5) Harangláb. (A vizsgálat 1850. dec. 16-án volt8.) Az egyházközségi legnagyobb örömhír az, hogy a kör legrégibb harangja társával együtt megmenekült, mert a pénztári számadás szerint: „A Harang megváltására 1848-ban 120 Mfrt”-ot fizettek ki. A vámosgálfalvi-szőkefalvi csata után az osztrákok Harangláb határszélén is vonultak vissza, szóhagyományban maradt fenn, hogy a gálfalvi faluvég felé 4 honvédnek a sírhelye van.9 A vidék bekalandozását valószínűsíti az a számadásban lévő adat, hogy a templom zárjának igazítására 0,20, a „Papházban zárra” 4,60 Mfrt-ot fizettek ki, tehát fel kellett legyenek törve. Csak mint érdekességet jegyzem meg itt, hogy a szabadságharc leverése után az osztrák katonák különböző módon és címen megzsarolták az egyházközségeket. Pl. Haranglábon az 1852. évi számadásban ez áll: „Patkópénzre a katonának 0,60 Mfrt”-ot fizettek ki.10 6) Kis- vagy Magyarsáros. (A vizsgálat 1850. dec. 15-én volt".) Sáros határában a pihenő honvédeket az osztrákok meglepték, kisebb csata lett. Érdekes adatnak tartom azt, hogy a Sárosról Adámosra költözött cigánycsalád egy tagja, Kozák Márton tudtommal az egyetlen 1848-49-es honvéd. Biztos mások is voltak, de csak ennek a cigánycsaládból való honvédnek a nevére találtam rá.12 240
