Gall György (szerk.): A szent szabadság oltalmában. Erdélyi unitáriusok az 1848-1849-i magyar forradalomban és szabadságharcban (Kolozsvár, 2000)

Tanulmányok - Simon Domokos: Az "eltévedt" harangok földje (Feljegyzések az 1848 - 49-es szabadságharcról a Kis-Küküllői Unitárius Egyházkör egyházközségeiben)

Az egyházközség a forradalom alatt több kárt szenvedett: „Az Úr­asztalához való jók közül a forradalomkor egy takaró és egy abrosz veszett el.” Kevés helyen művelték meg a szőlőt, így az egyházköz­ségnek és a lelkésznek 1848M9-ben semmi borbevétele nem volt. Sá­ros is az osztrák visszavonulás útvonalába esett, valószínű, hogy „be­­portyázták” a falut és egyházközségét is, mert „az egyház ládájának a zárjára” 0,30 Mfrt-ot kellett kifizessenek. Sárosról a „forradalomba” elvittek egy harangot. A sárosiak nem hagyták elveszni harangjukat és hosszú évekig nyomozták. A kiadások közt olvassuk: „A Harang megkaphatása tárgyában bélyegzett papírért 1,50 Mfrt”; 1852-es számadásban: „Az elvett harangról bizonyítók(-nak) 1,30 Mfrt”13 „Ha­rang dolgában 2 levélért a postára 2,20 Mfrt”. A nyomozásnak és a ki­adásnak eredménye lett. Az 1854. évi január 2-i jegyzőkönyv elszá­molásában ez található: „A Pótsfalváról levelet hozó cigánynak a ha­rang ügyibe” egy liter bort adtak az egyházközség borából.14 A harang végül is Brassóban volt, ott találtak rá, hazahozatták: „Brassóból a ha­rangot hazahozó szekeresnek 20 Mfrt” volt a bére. A hazatért harangot nagy örömmel ünnepelték, a harangot hazahozóknak 6 liter bort adtak, és a hívek „áldomásba” 12 liter bort „költöttek el” az egyházközségi számadás szerint. A két régi harang megmaradt.1^ 7) Szőkefalva. (A vizsgálat 1851. március 17-én volt11’.) A felvett jegyzőkönyv szerint a Küküllői Egyházkor egyházközségei közül a legtöbb kárt a szőkefalviak szenvedték el. A január 17-én vámosgálfalvi hídnál vívott csatának a helye Gálfalvától Dicsőszent­­mártonig terjedt. A dicsői rét a csata után tele volt halottakkal, sisa­kokkal, eldobott fegyverekkel. A két helység közt fekszik Szőkefalva. Bem tábornok fényes diadalt aratott az osztrákok felett itt. A csata he­vében alkalom volt arra is, hogy az egyházközség vagyonát, ládáját, iratait stb. szétdűlják. így örökíti meg a veszteségeket a vizsgálati jegyzőkönyv: „holottis az előbbi viszontagságos hadjárások miatt te­szik meg a számadásokat az 1848-1849-1850. évekre” a szőke­falviak: „Az Ekklésia jelenlegi állása s az Úri asztalához(l) tartozó Jókban, s levelekben történt kártételek a következendőkb(!) adatnak elé: 1848-as alamisna 2,45 Mfrt és pénzmaradvány 26,89 Mfrt, mely T. Jánosi Sámuel házánál lévő Ekkla ládájából 1849-ben kiraboltatott. 241

Next

/
Thumbnails
Contents