Gall György (szerk.): A szent szabadság oltalmában. Erdélyi unitáriusok az 1848-1849-i magyar forradalomban és szabadságharcban (Kolozsvár, 2000)
Tanulmányok - Molnár B. Lehel: Szentmihály vértanúi kettős tükörben
Bedő Ferenc minden valószínűség szerint a keresztúri gimnáziumban is tanulhatott, annál is inkább, mert a már említett Dániel testvére ott járt iskolába, és utolsó évesként az 1839/40. tanévben a comparistákat49, valamint a declinistákat50 tanította/' Az 1842/43. tanévben Bedő Ferenc neve már ott szerepel a kolozsvári kollégium újonnan beiratkozott tógás diákjai között, és ebben az intézményben tanult a szabadságharc kitöréséig. A harmadik vértanú, Barabás János, a székelykeresztúri unitárius gimnázium szeniora volt, aki 1818. január 24-én született Sepsiárkoson. Apja Barabás Pál és anyja Nagy Julianna ősi nemesi székely családból származtak. Heten voltak testvérek. Barabás János Torockón majd a kolozsvári Unitárius Kollégiumban tanult.52 Ez utóbbi intézménybe, a tógás tanulók közé az 1840/41. tanévben iratkozott be,55 majd 1843-tól 1845-ig a latin nyelv köztanítója volt. 1845 júniusában a kolozsvári Unitárius Kollégium igazgatósága Barabás János kérésére az Egyházi Képviselő Tanács elé terjesztette azt, hogy őt a keresztúri középiskola köztanítói állására ajánlja. Barabás a kérését azzal indokolta, hogy Jakab Lajos 150 R[enes]forintot és kosztot biztosítana a számára „úgy, hogy ezért a köztanítóság mellett ... két fiacskái nevelését és tanítását is vállalná fel”'54. Az előterjesztésben az iskola igazgatósága hangsúlyozta: „minthogy érdekelt középiskolánkban egy köztanítói állomásnak a betöltése zsinatilag meg volt határozva, de a rendszeresített fizetés nem létében eddigelé még nincsen betöltve, mostan pedig Jakab Lajos A[tyánkfi]a ajánlatánál fogva, az érdeklett köztanítói hivatal megindítására igen kedvező körülmény mutatkoznék: ez okból az iskolai igazgatóság a kérdéses állomásba Barabás János kirendelését annyival is inkább ajánlja, mert a kolozsvári főiskolánkban két év lefolyása alatt az iskola igazgatóság tetszését megnyerte”55. Az Egyházi Képviselő Tanács végzése értelmében az 1845/46. iskolai évben Barabás János, mint köztanító, 1846-1848 között pedig mint szenior és köztanító működött a keresztúri iskolában. Arkosi Mihály a Keresztúri Egyházkor esperese 1848. április 13-án Bözödön kelt levelében arról értesítette Székely Sándor püspököt, hogy a kör jegyzője és egyben a sárdi gyülekezet papja, Kováts György meghalt. A helyébe olyan papot kér az esperes, aki nemcsak a 222
