Gall György (szerk.): A szent szabadság oltalmában. Erdélyi unitáriusok az 1848-1849-i magyar forradalomban és szabadságharcban (Kolozsvár, 2000)
Tanulmányok - Molnár B. Lehel: Szentmihály vértanúi kettős tükörben
Én gondolom, nem is mennél mesternek.”44 Az esperes felterjesztése is a homoródújfalvi mester, Lőfi Elek Homoródszentmártonba való költözésével megüresedett állásról szólt, és többek között ezeket írja: „A kisebb lepecsételt levelet a kolozsvári senior szülei küldik fióknak. Mi van benne, nem tudom, de azt hiszem, ha szülei akarnák is, az a derék ifjú talán meg is szégyellné magát, ha az újfalvi kántorság offeráltatnék neki.”45 Az esperes itt azért hivatkozott a kántorságra, mert az újfalviak egy Lövétei Elek nevű mestert csak úgy fogadtak volna el, ha az megtanul az orgonán is játszani. Mivel erre nem volt hajlandó, elutasították. A püspök végül egy önként ajánlkozó, és a gyülekezet által is elfogadott mestert, az alsórákosi pap fiát, Kovács Istvánt nevezte ki. A fenti sorokból egyértelműen kitűnik, hogy Sebestyént mind az esperes, mind a szülei többre hivatottnak tartották annál, hogy pusztán egy egyszerű oskolamester legyen. Szellemi tehetségét nem tudta igazán kamatoztatni, de az nem rajta múlott. Tarcsafalvi Pálffy Aladár többször idézett munkájában feljegyezte, hogy miután Kolozsváron híre kelt annak, hogy a székelyföldiek sorsa, a forradalmi megmozdulások következtében egyre nehezebbre fordult, Sebestyén József egyik társával, sepsiköröspataki Bedő Ferenc papnövendékkel - későbbi vértanúval - azonnal hazament. Sebestyén szülőföldjét szónoklataival próbálta felrázni, és ellenállásra buzdítani. O volt az, aki a homoródalmásiakat az agyagfalvi nagygyűlésre vezette, a hozzájuk csatlakozott homoródkarácsonyfalviakkal és oklándiakkal együtt. Menet közben a Bágyi hegyre érve, Sebestyén egy „búcsúzót és hazafias könyörgést mondott”. Az emberek szomorúan néztek a búcsúzók után, akik közül sokan akkor látták utoljára szülőföldjüket.46 Sebestyénnel volt Bedő Ferenc is, aki 1824-ben született Sepsikőröspatakon. A keresztelési anyakönyv szerint november 7-én keresztelték meg. Apja Bedő Lajos lófőszékely, anyja Költő Klára nemesasszony volt.47 Két testvére közül Bedő Dániel a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem könyvtárosa volt, aki a nevét a kolozsvári Unitárius Kollégium konviktusának tett alapítványával is öregbítette.48 221