Gall György (szerk.): A szent szabadság oltalmában. Erdélyi unitáriusok az 1848-1849-i magyar forradalomban és szabadságharcban (Kolozsvár, 2000)

Tanulmányok - Molnár B. Lehel: Szentmihály vértanúi kettős tükörben

Én gondolom, nem is mennél mesternek.”44 Az esperes felterjesztése is a homoródújfalvi mester, Lőfi Elek Homoródszentmártonba való költözésével megüresedett állásról szólt, és többek között ezeket írja: „A kisebb lepecsételt levelet a kolozsvári senior szülei küldik fióknak. Mi van benne, nem tudom, de azt hiszem, ha szülei akarnák is, az a derék ifjú talán meg is szégyellné magát, ha az újfalvi kántorság offeráltatnék neki.”45 Az esperes itt azért hivatkozott a kántorságra, mert az újfalviak egy Lövétei Elek nevű mestert csak úgy fogadtak volna el, ha az megtanul az orgonán is játszani. Mivel erre nem volt hajlandó, elutasították. A püspök végül egy önként ajánlkozó, és a gyülekezet által is elfogadott mestert, az alsórákosi pap fiát, Kovács Istvánt nevezte ki. A fenti sorokból egyértelműen kitűnik, hogy Sebestyént mind az esperes, mind a szülei többre hivatottnak tartották annál, hogy pusztán egy egyszerű oskolamester legyen. Szellemi tehetségét nem tudta iga­zán kamatoztatni, de az nem rajta múlott. Tarcsafalvi Pálffy Aladár többször idézett munkájában feljegyezte, hogy miután Kolozsváron híre kelt annak, hogy a székelyföldiek sor­sa, a forradalmi megmozdulások következtében egyre nehezebbre for­dult, Sebestyén József egyik társával, sepsiköröspataki Bedő Ferenc papnövendékkel - későbbi vértanúval - azonnal hazament. Sebestyén szülőföldjét szónoklataival próbálta felrázni, és ellenállásra buzdítani. O volt az, aki a homoródalmásiakat az agyagfalvi nagygyűlésre ve­zette, a hozzájuk csatlakozott homoródkarácsonyfalviakkal és oklándi­­akkal együtt. Menet közben a Bágyi hegyre érve, Sebestyén egy „bú­csúzót és hazafias könyörgést mondott”. Az emberek szomorúan néz­tek a búcsúzók után, akik közül sokan akkor látták utoljára szülőföldjüket.46 Sebestyénnel volt Bedő Ferenc is, aki 1824-ben született Sepsikőröspatakon. A keresztelési anyakönyv szerint november 7-én keresztelték meg. Apja Bedő Lajos lófőszékely, anyja Költő Klára nemesasszony volt.47 Két testvére közül Bedő Dániel a kolozsvári Fe­renc József Tudományegyetem könyvtárosa volt, aki a nevét a kolozs­vári Unitárius Kollégium konviktusának tett alapítványával is öregbí­tette.48 221

Next

/
Thumbnails
Contents