Gall György (szerk.): A szent szabadság oltalmában. Erdélyi unitáriusok az 1848-1849-i magyar forradalomban és szabadságharcban (Kolozsvár, 2000)

Tanulmányok - Gaal György: "A sebesen rohanó háborús időkben" (Az unitárius egyház és iskolái 1848 - 49-ben)

A protestáns tanácskozásra mindegyik felekezet annyira aprólékos utasításokkal küldötte el képviselőit (az evangélikusok ki is nyomtatták „vezéreszméiket”18), hogy végül a szeptember 3-7. közötti tanácskozásokon semmilyen lényeges eredményre sem jutottak. Megegyeztek, hogy jövő év augusztus első vasárnapján „nemzeti közzsinat” tartassék Buda-Pesten. Arra a küldöttségek előzetes utasítások nélkül menjenek. Az ülésről szóló, az EKT-nak beadott, szeptember 14-ről keltezett jelentést Brassai Sámuel, Berde Áron és Koronka Antal írja alá.19 Az EKT kiküldi az espereseknek véleményezésre.

Június végén, július elején folynak a követválasztások a most már egységes pesti népképviseleti országgyűlésbe. Kolozsvár először Méhes Sámuel tanár-szerkesztőt és Széchenyi István közlekedésügyi minisztert választja meg, bizonyára abban is reménykedve, hogy így a vasút hamarabb éri el a várost. Széchenyi nem fogadja el a felkérést, mert már elígérkezett Sopronnak. Július 7-én megejtik az újabb választást, s ezen Gyergyai Ferenc - Simon Elekkel szemben - jelentékeny győzelmet arat.20

Kellemetlen üggyel foglalkozott augusztus 20-án az EKT. A „nemes 2. székely gyalogezred kormánya” levélben tett panaszt a püspöknél Gvidó János köröspataki unitárius lelkész ellen, aki „olyan eszmékkel bajlódik, melyek [a] papi tudománnyal és hivatással össze nem férnek”, „a közjóllétet veszedelmeztetik.” Mint kiderül, Gvidó többek kérésére leveleket fogalmazott, egyenesen báró Vay Miklós királyi biztoshoz, melyekbe „kommunisztikus irányú eszméket” foglalt bele, s beszédeiben is bujtogatott. Ezek „közcsend zavarásra s a birtok szentsége megháborítására vezethetnek”. A tanács az esperes és a köri gondnokok útján meginti Gvidót: „egyáltalán pedig a népet se egyképpen, se másképpen akár írásai, akár beszédei által törvénytelen s a haza boldogságát veszélyeztető cselekedetekre ne izgassa, különben a K[épviselő] Egyházi Tanács papi hivatalától annak rendje szerint rögtön el fogja rekeszteni, s mint bujtogatót az illető külső hatóság kezébe adatni.”

Az október 16-án megnyílt agyagfalvi székely nemzeti gyűlés a szabadság védelmében hadba szólítja a székelységet. Válaszul Puchner altábornagy október 18-án Erdélyt ostromállapot alá helyezi.

20