Gall György (szerk.): A szent szabadság oltalmában. Erdélyi unitáriusok az 1848-1849-i magyar forradalomban és szabadságharcban (Kolozsvár, 2000)

Tanulmányok - Molnár B. Lehel: Szentmihály vértanúi kettős tükörben

két hozott a magyar ügy, a hadügy állásáról és a kormányról. A közlekedés fennakadt, bizonyos híreket sehonnan sem lehetett megtudni. A szék tisztsége feloszlott, csak a falubírók és községi kormányzat tartotta még fenn a rendet. A román tábor egy része felnyomult a Küküllő völgyén Udvarhelyre. A másik része Szentábrahámig, ahonnan visszatérve, a Nyikó völgyén ment fel, és Szentmihályon Ugrón János udvarában ütötte fel a tanyát. Az a hír terjedt el, hogy a román tábor mind be akarja fogdosni azokat, akik az uniónak terjesztői, hirdetői voltak. így nevezték akkor a magyar ügynek barátait. Az a hír is járta, hogy a zsellérek tulajdonába adják a birtokot és a házat. Látogatták is a pórnép közül sokan a román tábort. Póznára fejér kendőt tűztek, úgy mentek a román táborba deputációba.13 Valóban a pórnép szúró szemmel nézett minden urat, minden nadrágost.

Mentek ennek ellenében jó gondolkozásúak is a román táborba ellensúlyozni a pórnép kívánalmai és eszméi terjesztését. E célból ment volt át Pálfi Sándor barátom is Martonosból néhány székely becsületes gazdával Szentmihályra. De fájdalom, közikbe sorakozott egy András Samu nevű obsitos14 gránátos katona is Martonosból, aki azon évben jött haza szabadsággal Bécsből, s akit én örökösen gyanús szemmel néztem. Semmi birtoka nem volt csak gránátosi autoritása. Elbeszélte volt többször, hogy Wesselényi elfogatási kísérlete alkalmával ő is az elfogó katonák közt volt stb.

Az történt Szentmihályon, hogy Pálfi Sándor barátomat a román táborban letartóztatták, és a többi székely gazdával nem jöhetett viszsza. Meg kell itt jegyeznem, hogy ez vagy azért történt, mert András Samu gránátos árulást követett el, vagy azért, mert elhatározták a táborban, hogy azon a napon Énlakára és Martonosba jönnek fogdosni, és hogy erről Pálfi Sándor hírt ne adhasson az ott tartózkodóknak.

Vas Miklósék már visszaköltöztek Szentábrahámra, ahonnan a román tábor elvonult, miután udvaruk felprédáltatott. Nálam volt akkor két rögtönzött huszár ifjú, akik Vásárhelyről lovon érkeztek. Csegezi Ferenc és egy Sándor N. nevű Küküllő megyei ifjú. Aznap, amikor Pálfi Sándor átment Szentmihályra, én Gagyba mentem le, gondolván, hogy a Vásárhelyről hazajövőktől, ott az országúton valami bizonyos hírt hallhatok. De a hazajövök, szállingózók nem az országúton, ha199