Gall György (szerk.): A szent szabadság oltalmában. Erdélyi unitáriusok az 1848-1849-i magyar forradalomban és szabadságharcban (Kolozsvár, 2000)

Tanulmányok - Gaal György: "A sebesen rohanó háborús időkben" (Az unitárius egyház és iskolái 1848 - 49-ben)

költségeinek fedezését, s a püspök, főjegyző, más tisztségviselők, valamint 12 tanácsos rendes fizetését igénylik. Hangsúlyozzák, hogy a papok mellett a mesterek is egyházi személyek, tehát őket is ennek megfelelő fizetés illeti. Gondoskodni kell az elaggottakról és az özvegyekről. A papi fizetés olyan legyen, hogy abból tisztességesen meg lehessen élni. A másik alfejezet a tanintézetek anyagi problémáit tárgyalja. Első pontjában leszögezi: leghelyesebb az lenne, ha minden tanintézet az államhoz tartoznék. Addig is állítsanak fel állami egyetemeket. Az egyiket éppen Kolozsvárra. Ez azonban nem létesülhet a három felekezet itteni főtanodájából. Ugyanis így a görög szertartásúakat és az ágostaiakat kívül rekesztenék, s az unitáriusok egyetlen főiskolájukat veszítenék el, mely a papképzést is szolgálja. A tanárok és tanítók fizetése szintén olyan legyen, hogy abból - mellékkereset nélkül is - tisztességesen meg lehessen élni.

A harmadik fejezet az értekezlet és a küldöttség hatáskörét szabja meg. Csak a nézetek tisztázására kerülhet sor, határozatot nem hozhatnak. Az egyházi és iskolai ügyekben egyedül a főtanács illetékes határozni. A negyedik fejezet az unitáriusok 18. század eleji sérelmeinek orvoslására vonatkozik. Az ehhez szükséges iratokat rövidesen felterjesztik a minisztériumhoz.

Szintén az augusztus 13-i tanácsülésen tárgyalják a Keresztár környéki egyházgyülés jegyzőkönyvének azt a pontját, amely a kolozsvári egyetem alapításával kapcsolatos. A keresztúriak úgy értesültek, hogy a három főtanoda összevonásából létrehozandó egyetemet a másik két felekezet örömmel támogatta, az unitáriusok elvetették. Ezt rosszallják. Az EKT leszögezi: „csak annyi áll, hogy némely tudománybarátok gondolkoztak arról, miként Kolozsvárt a három tanintézet összeolvasztásával lehetne egyetemet létesíteni, s ez iránt egymás közt értekezéseket tartottak is, de hogy a kivitel terve megállapíttatott volna, arról semmi sem tudatik.” Az igazsághoz tartozik, hogy a kérdésről Szabó József kolozsvári orvostanámak vezércikke jelent meg a Kolozsvári Híradó június 29-i számának címoldalán: Tudományos egyetem (universitas) Kolozsvárit. Itt fejti ki, hogy „városunknak tudományokkal foglalatoskodó több feltűnő fiai” valláskülönbség nélkül, egyetértéssel javasolják az erők egyesítését egy, a három főiskolából létrehozandó egyetem felállítására.

19