Gall György (szerk.): A szent szabadság oltalmában. Erdélyi unitáriusok az 1848-1849-i magyar forradalomban és szabadságharcban (Kolozsvár, 2000)

Tanulmányok - Balázsi Dénes: Az anyaszék ismét önmagára talál (A szájhagyománytól a történelmi valóságig Udvarhely vidékén)

annak lemaradott tagjait verje agyon, eleségét foglalja le (1849. július 6.), ugyanakkor a harcoló honvédeiket segítsék a siker érdekében élelemmel, fuvarral és bárminemű szolgáltatással. Ugyanezt az ellenségtől megtagadják, hogy kibontakozását minden módon megakadályozzák.

A Homoród menti csatározásokra Burján János homoródszentpéteri dédunokái emlékeznek (Béla és Gizella), úgy tudják, hogy az oklándi tetőn volt egy ütközet; a futóárok védősánc nyoma ma is látszik.31 Burján János honvéd az égéi tetőn halt hősi halált az osztrákokkal való összecsapás alkalmával. Feltehetőleg a háromszékiek önvédelmi rendszere elleni Heydte-próbálkozás mozzanatáról van szó, amikor Gál Sándor 1849. december 13-án a Rika alján győzelmes csatát vívott. Ezután, 1849. január elején érkezik meg Háromszékre a hír, hogy Bem tábornok közeledik, és Gál Sándort az új székelyföldi katonai parancsnoknak32 nevezi ki. 1849. március 11-én Nagyszeben, majd Fogaras és Brassó mellett győztes ütközeteket vívnak a Bem tábornok vezette székelyek. Nemcsak Petőfi dicsőíti hősiességüket, maga Kossuth is, az ország kormányzója, elismeri áldozatkészségüket, amikor (április 27.) a székelyek sérelmeit orvosló rendeletet intéz Csányi László országos biztoshoz: a határőri katonáskodás megszüntetését, s egyenlő polgári jogokat ígér a székelyeknek."

Udvarhely 1849 augusztus elején látta utoljára a honvéd hadakat, midőn Gál Sándor Csíkból Udvarhelyen, Parajdon át kivonult Marosszékre, s onnan tovább Kolozsvárra. Udvarhelyre nemsokára bevonult báró Heydte őrnagy, s a Hargita környéke csendessé vált, „miként a sír”. A lovaskozákokat a gyermek Hajdó Küs Ferkó látta Székelyszentléleken átvonulni.34

Az etédi Birtalan Miklós (született 1923-ban) családi szájhagyományt ápol. Birtalan József nagyapja ott volt a héjjasfalvi csatában (értsd Fehéregyházát - B. D. megj.). Az édesanyja sokat mesélt Deák Sámuelné Csiszár Katalinról, aki férjével együtt részt vett Szeben ostromában. Az öreg Király Zsuzsi sokszor elmesélte, hogy pendelyes leányka volt, amikor az oroszok (muszkák) vonultak át a falun. Ő fenn ült a kicsi kapu tetején, és nagyon „megijedt”, mert egy orosz a pikát feléje döfte, bizonyára a gyermek ijesztgetéseképpen. Pali Jancsi bá

188