Gall György (szerk.): A szent szabadság oltalmában. Erdélyi unitáriusok az 1848-1849-i magyar forradalomban és szabadságharcban (Kolozsvár, 2000)

Tanulmányok - Balázsi Dénes: Az anyaszék ismét önmagára talál (A szájhagyománytól a történelmi valóságig Udvarhely vidékén)

azt mondogatta, hogy „48-ban a szénafübe (ma sportpálya Etád közepén) az oroszok mind pikát „szartak”, ott volt a táboruk 33

A civil lakossággal kapcsolatos atrocitásokra nem emlékeznek az adatközlőim. A héjjasfalvi csata viszont nem volt gyermekjáték. Az énlaki Bíró Gábor üknagyapja Kerestély Dániel feleségével, Ambrus Rachellel és saját szekerével vett részt az ütközetben. Az asszony hozta haza sebesült férjét, akit itthon sokáig gondozott. A firtosváraljai Deák Róza néni dédnagyapja, Deák Sámuel és testvérbátyja, János saját lovukkal, mint Kossuth-huszárok harcoltak Héjjasfalvánál. Jancsi bácsi, aki agglegény maradt, roppant erős ember volt. Mindig azt a bánatát panaszolta, hogy egy fiatal asszonyt a kicsi gyermekével át akart menteni egy nagy vízen, de szinte ő is, lova is odaveszett, s az asszony is.36

Pap Mózes'7 magnószalagra mondta visszaemlékezését: „Ez a bencédi Kossuth-huszár az én nagyapámnak, alsóbencédi Pap Mózesnek a testvére volt: Pap József megsebesült a fehéregyházi csatában, sebesülten hazakerült, idehaza halt meg, ide van eltemetve a bencédi temetőben. Aztán, hogy az emléke tovább fönnmaradjon, Gyallay Pap Domokos (író - B. D. megj.) nagybátyám csináltatott Benczédi Béla tanítóval egy kopjafát a negyvenes években. Pap József nem élt sokáig, mert hazajött nyárba sebesülten, s hogy hogy jött, azt nem tudom, s elég az hozzá, hogy ősszel, késő ősszel már ágyba heverészett. Azelőtt Kecsetbe szolgált, s kapott volt egy cifra bundát. Mondja a bátyja: te Józsi, azt a bundát le kéne vetni, ne feküggy úgy le! Azt mondta (ő) erre: Haggya el, bátyám, met ez ingom kiszolgál! Azon a telön meg is hót”.

A székelyszentmihályi Pap Dénes bácsi dédnagyapja ugyancsak a testvérével együtt harcolt Héjjasfalván, fogságba kerültek, de gyalogosan kísérték őket rabláncon. A világosi fegyverletétkor engedték aztán vissza mindkettőjüket.38

„A muszka hadsereg segélyével a szabadságharc leveretett, és az osztrák abszolút igazgatást állított fel. Ennek felállításával 1850-ben az ország csendesedni kezdett, az iskolák megnyíltak, és a tanulók, bár eleinte gyéren, szállingózni kezdtek a gimnáziumokba. Én is visszamentem” - írja Símén Domokos, aki azután sikeresen végezte a ke-189