Gall György (szerk.): A szent szabadság oltalmában. Erdélyi unitáriusok az 1848-1849-i magyar forradalomban és szabadságharcban (Kolozsvár, 2000)

Tanulmányok - Gaal György: "A sebesen rohanó háborús időkben" (Az unitárius egyház és iskolái 1848 - 49-ben)

hongyűlés új korszakot nyita, mely az alkotmányosság és örök igazság elvén nemcsak az ország jövőjét biztosítá, de hazát teremte, oly hazát, melynek minden lakója magát büszke örömmel vallhassa polgárának, oly hazát, melyhez csatlakozni Erdély minden hű fiának legforróbb óhajtás lón.” Úgy tűnik, az új eszmék és események nagyon elragadták a tanács tagjait, mert arról nyilatkoznak, hogy a nevelésügyet az államnak kellene átvennie: „Hitfelekezet nevében szólunk, de amelynek erős meggyőződése: hogy a honnak hazafiak és nem felekezet emberei kellenek; melynek erős meggyőződése: hogy a nevelés ügyét az álladalomnak kell rendeznie és vezetnie, és hogy e tekintetben, miután a lelkiismeret szabadsága biztosítva van, vallásfelekezet nem létezhetik.”10

A „sebesen rohanó fejlemények közt” ismételten tárgyalják a közvizsgák kezdetének előrehozását. Előbb június 5-ben állapodnak meg, majd „más iskolák példájára” május 15-re teszik az időpontot.

A megyék és városok április folyamán tartják követválasztó gyűléseiket, Kolozsvár egyik küldöttje Gyergyai Ferenc lesz. Megalakul a 13 századot számláló több mint 2000 tagos városi nemzetőrség. Április 27-én főparancsnokául gróf Mikes Jánost választják. Végre május 11-én megérkezik a várva vár hír: az udvar május 5-i dátummal kibocsátotta az országgyűlést összehívó latin nyelvű leiratot. Ez két meglepetéssel szolgált: királyi biztosul Puchner Antal altábornagyot, Erdély katonai parancsnokát küldte ki, aki meglehetősen ellenszenves volt a magyarság körében; a hét felsorolt napirendi pont között az unió a harmadik helyen szerepelt. Előbb kellett volna olyan tisztségeket betölteni, amelyek az unió megszavazásával szükségtelenné válnak. További pontok az úrbéri viszonyok kárpótlás melletti megszüntetésére, a közteherviselésre, a románság jogainak biztosítására és a sajtószabadságra vonatkoztak.

Az országgyűlésre már vasárnap, 28-án sorra érkeznek a küldöttségek, követek. Puchner királyi biztos a főtéri Jósika-palotában száll meg. Pest város és Komárom megye 12 tagú küldöttségét a Biasini szállóban helyezik el. Gyulai Pál beszéddel köszönti őket. A tulajdonképpeni országgyűlést hagyományosan a három nemzet (magyar, székely, szász) nemzeti gyűlései előzik meg, ahol egyeztetik az állás-14