Gall György (szerk.): A szent szabadság oltalmában. Erdélyi unitáriusok az 1848-1849-i magyar forradalomban és szabadságharcban (Kolozsvár, 2000)
Tanulmányok - Egyed Ákos: "Mi egy nemzetnek sem vagyunk ellenségei, csak a régi rendszer embereinek (Udvarhelyszék 1848 - 49-ben)
vezetésében erősebb volt, mint a nemzeti liberálisok, mozgalmat indított az átalakulás megakadályozására. Egy 1848. május 22-i keltezésű beszámoló szerint az „Ugrón urak” megbízásából Rácz Gergely faluról falura járva a szék közgyűlésének összehívását sürgette, mert - szerintük - az országgyűlési követeket törvénytelenül választották meg, s az „Uniót csak feltételesen kell elfogadni, hogy ne legyünk a cigányokkal egyformák.”15 Nyilvánvaló, hogy itt ugyanaz a jelenség lépett fel, mint máshol Erdélyben: a Jósika Samu lemondott kancellár és pártja által irányított ellenállás a kolozsvári országgyűlés törvényeivel szemben.36 A konzervatív visszahúzó erők fellépését és zavarkeltését minden bizonnyal megkönnyítette, hogy a nemzeti párt vezetői, főként Pálffy János és ifj. Bethlen János, valamint Keller János távol voltak, s nem került az otthonmaradottak közt olyan, aki helyüket sikeresen betölthette volna. Ezt észlelve, mindhárman hazasiettek, hogy a hónap végére tervezett népgyűlésen részt vehessenek. 1848. június 27. A nemzeti haladó párt átveszi a helyi hatalmat A belső politikai küzdelem fontos állomása volt a június 27-i népgyűlés, amelyet Macskási Lajos főkirálybíró hívott egybe, alighanem a nemzeti liberális szárny nyomására. A gyűlés tárgya a magyarországi népképviseleti országgyűlésbe küldendő követek megválasztása, az erdélyi országgyűlést ugyanis az unió szentesítése után az uralkodó feloszlatta. A főkirálybíró ezúttal ismertette Batthyány miniszterelnök felhívását, amelyben önkéntesek jelentkezését kéri az alakítandó hadseregbe, valamint a jobbágy fel szabadító törvényt s annak székely vonatkozásait. Bár, amint láttuk, az ellenagitáció már májusban megkezdődött, a június végi népgyűlés határozatai azt mutatják, hogy a nemzeti s társadalmi átalakulás hívei kerekedtek felül az első konfrontációban. Erre valló adat az, hogy általános közfelkiáltással ifj. Bethlen Jánost és Pálffy Jánost választották követnek a pesti országgyűlésbe. Az unió iránti vonzódás erősítéséért és a közhangulat jobbításáért Pálffyék gondoskodtak annak a vasútépítési tervnek a kihirdetéséről, 135