Gall György (szerk.): A szent szabadság oltalmában. Erdélyi unitáriusok az 1848-1849-i magyar forradalomban és szabadságharcban (Kolozsvár, 2000)
Tanulmányok - Egyed Ákos: "Mi egy nemzetnek sem vagyunk ellenségei, csak a régi rendszer embereinek (Udvarhelyszék 1848 - 49-ben)
különféle kategóriáit, aminek különösen Udvarhelyszéken rendkívül súlyos következményei voltak. Erre a kérdésre a későbbiekben még visszatérünk. Előbb azonban vizsgáljuk meg Udvarhelyszék általános helyzetének alakulását a tavaszi eufóriás forradalmi hetek utáni időben. Mint ismeretes, alighogy elkezdődött Magyarországon és Erdélyben a törvényes, alkotmányos és békés átalakulás, vagyis az átmenet a rendi-feudális világból a polgári történelmi rendszerre, a szomszédos déli katonai határőrvidéken és Horvátországban magyarellenes katonai fenyegető mozgalom keletkezett. Ezt észlelve, a felelős magyar kormány miniszterelnöke, Batthyány Lajos a Székelyföldre küldte Klapka György és Gál Sándor tiszteket, valamint Hajnik Károly minisztériumi tisztségviselőt, hogy önkénteseket toborozzanak a Szegeden alakuló magyar haderő számára. Az említettek küldéséről tudomása volt Kossuthnak, lehetséges, hogy a terv éppen tőle származott. A küldetés eredményéről Gál Sándor, aki ezentúl vezető szerephez jut a székelyföldi eseményekben, 1848. június 25-én részletes jelentésben számolt be a miniszterelnöknek. A jelentés szerint Udvarhelyszéken akkor már nyoma sem volt a tavaszi lelkes hangulatnak és nemzeti mozgalomnak. Ellenkezőleg: az átalakulásért és az unióért harcoló nemzeti liberális csoport és az átalakulást ellenző konzervatív pártiak között a szék és a város vezetőtestületeiben is éles harc folyt. Ez a küzdelem olyan méretű volt, hogy Gál és Klapka nem látta célszerűnek gyűlések tartását, mert „... az utolsó tisztújítás miatt pártszínezetek mutatkoznak, és könnyen kitörésekre adhatna egyik vagy másik népgyülés alkalmat.”'3 Vagyis Gál Sándor és Klapka útja Udvarhelyszéken sikertelen volt, amihez a kolozsvári Gubernium is hozzájárult, mert küldetésüket gyanúsnak minősítette. Mi okozta Udvarhelyszéken a kedvezőtlen belső hangulatváltozást? Ez a kérdés még feltáratlan, nem tért ki egy szóval sem rá a Jakab Elek és Szádeczky Lajos által írt Udvarhely vármegye története című monográfia.34 Rendelkezünk azonban olyan forrásokkal, amelyekből arra következtethetünk, hogy a konzervatív nemesség, amely a szék 134
