Gall György (szerk.): A szent szabadság oltalmában. Erdélyi unitáriusok az 1848-1849-i magyar forradalomban és szabadságharcban (Kolozsvár, 2000)
Tanulmányok - Egyed Ákos: "Mi egy nemzetnek sem vagyunk ellenségei, csak a régi rendszer embereinek (Udvarhelyszék 1848 - 49-ben)
a tisztelet tárgyát kihozza.” Pálffy Jánosnak, aki változatlanul a legnépszerűbb vezetője volt a helyi forradalmi mozgalmaknak, csak nehezen sikerült a tömeget elvonulásra bírnia. „Most a szabadságért, a személy- és vagyonbiztosságért kell küzdeni, s épp ezért óvakodni (kell) a más tulajdonát szentségtelen kezekkel illetni.”31 Erre a tömeg elvonult, de szüntelen kiabálta: „Le az Ugronokkal.” Említettük már, hogy az Ugrón nemzetség a régi, megunt konzervatív s állami politika legfőbb képviselője volt, s ezért a tömegmozgalom ellenséget látott benne. Ismét hangsúlyozandó, hogy Udvarhelyszéken s főként Székelyudvarhelyen valódi népforradalmi hangulat uralkodott, s ennek jegyében a régi rendszer szimbólumait is el kellett távolítani. Először báró Jósika Samu erdélyi kancellár képe került tűzre, majd a székház oromzatán törték össze a Habsburg-hatalom jelképét, a kétfejű sast. Ilyen körülmények közt választotta a szék országgyűlési követül Pálffy Jánost, aki az alkotmányos reformok, a Wesselényi által hirdetett érdekegyesítő politika őszinte híve és harcosa volt, valamint ilj. Bethlen János birtokost, a nemzeti liberális mozgalom kiemelkedő képviselőjét, aki jobbágyainak egy részét már 1847-ben örökváltságalapon felszabadította. Székelyudvarhely város pedig gróf Teleki László személyében a magyar politikai élet egyik legtiszteltebb alakját választotta képviselőjéül, valamint a helyi mozgalomban jól ismert Szeles Károlyt. Meg kell említenünk Keller János ügyvéd nevét, aki ún. pótkövetként vett részt a kolozsvári országgyűlés munkálataiban, de akire rövidesen nemcsak Erdélyben, hanem Magyarországon is felfigyelnek. Az erdélyi országgyűlés határozatai. Udvarhelyszék megtorpanása A kolozsvári országgyűléssel más tanulmányban foglalkozunk részletesebben. Itt arról kell szólnunk, hogy a székelységgel kapcsolatban milyen törvények születtek 1848. május 30. és június 18-a kö-132
