Gál Kelemen: Kilyéni Ferencz József unitárius püspök élete és kora. Háromnegyedszázad az Unitárius Egyház történetéből - Unitárius Irodalmi Társaság szakkönyvtára 5. (Kolozsvár, 1936)
22. fejezet: Szellemi alkata és jelentősége
415 Az új Vallások többé nem beveti, hanem csak elismert vallások lesznek, ha a törvényben előírt rendelkezéseknek megfelelnek.189 A 19.-ik század, mint minden tekintetben, úgy a vallásban is rendkívüli haladást tett. A lelkiismeret szabadságának zászlóját a reformáció tűzte ki, de csak e század szellemfuvallata bontotta ki egészen. Ha valaki a vallás eszméiről s a bibliáról a század elején és végén uralkodó nézeteket összehasonlítja, olyan különbséget fog találni, mint amennyi a reformáció előtti és utáni korszakokat elválasztja egymástól. Ezt a zajtalan, csendes reformációt, melyen a lelkek a letűnt században keresztülmentek, senki inkább nem üdvözölheti, mint mi. Ennek köszönhetjük, hogy hitelveinkkel a keresztény világtól többé nem vagyunk elszigetelve, hogy „azoknak mind több-több szószólójával találkozunk ami kis egyházunkon kívül is“. Mert akik Jézusról életrajzot írnak, „azok mind az unitárizmus útját egyengetik s akarva nem akarva, maguk is útban vannak az unitárizmus felé. Hiszen Jézusról életrajzot írni, már magában elismerése annak, hogy ő történeti személy, tehát ember volt“. A múltból reményt és bizalmat meríthetünk a jövőre.190 Szellemi alkatának egész személyiségét meghatározó kidomborodó jellemvonása az értelem, a gondolkodás logikai átlátszósága s az ezzel szervesen kapcsolódó vallási szabadelvűség. Jellemző e tekintetben, amit egyik úrvacsorái beszédjében mond: „Isten képének egyik legszebb vonása a tudás és sohasem tud kibékülni azzal a gondolattal, hogy Isten azért űzte ki az első emberpárt a paradicsomból, mert többet akartak megtudni, mint amennyit már tudtak.“ Ritka összhangban egyesül benne ezzel a túlnyomóan értelmi adottsággal az Isten gondviselésébe vetett rendületlen hite, amely optimizmussal telítette lelkét. Ferenc Józsefben ez a lelki adottság és korának vallásos szabadelvűsége boldog ölelkezéssel találtak egymásra. A korszellem megtalálta benne hűséges megértőjét és harcosát. Ő meg az egyházi közélet porondjára léptekor olyan szellemi légkörben találta magát, amely mintha egyenesen az ő szellemére lett volna szabva. Ezért volt ő — mint Dömötör mondá — „tipikus unitárius.“ Ez tette őt a liberális vallásos eszmék feltétlen rajongójává. Ezért volt Dáv d Ferencnek lelke mélyéig és egész valójáig meggyőződéses híve és a ránk kényszerített hitelvek minden radikálizmustól mentes, lépésről-lépésre haladó újítója, tisztítója és reformátora. Korának legjellemzőbb ismertetőjegye: a politikai liberálizmus alapján kifejlődött vallási liberálizmus, melynek megtestesítője a magyar unitárizmus. A lelkiismereti szabadság ma már az egész világtól elismerve, senkitől kétségbe nem 189 Az unitárius vallás tör/ényesüése. U. K 1899. 3—8. 1. 193 A 20.-ik század küszöbén. U. K. 1901. 1. sz.
