Gál Kelemen: Kilyéni Ferencz József unitárius püspök élete és kora. Háromnegyedszázad az Unitárius Egyház történetéből - Unitárius Irodalmi Társaság szakkönyvtára 5. (Kolozsvár, 1936)
22. fejezet: Szellemi alkata és jelentősége
412 Lelki alkatának kidomborodó jellemvonása: a tiszta értelem és helyes ítélet. Ezek vezetik őt nemcsak értekezései és tanulmányai szerkesztésénél, hanem egyházi beszédeinél is. Amivel pedig különösen női hallgatóságára tud hatni, az stílusának sokszor hasonlatokkal és megragadó képekkel teljes dísze és érzelmessége. Maga följegyzi, mennyire serkentőleg hatott rá a nők szorgalmas templombajárása, hogy minden tehetségét összeszedve, a lehető legjobbat nyújtsa. Ha Kriza és Ferencz József előtti egyházi beszédirodalmunkat áttanulmányozva összevetjük az övékével, bámulva fogjuk megállapítani azt a nagy különbséget, amely tárgyválasztás, a kidolgozás módja s a stílus szempontjából elválasztja őket. Amott még a régi latin világ képei, hasonlatai, a régi milhologiából vett képek, a régi vitatkozások biblikus ízű fordulatai uralkodnak, emitt a mai világ szellemi áramlatai hömpölyögnek felénk, a ma kérdései, amelyekre a hallgatóság a templomi szószékből kap feleletet. Talán túlzás, amit Borbély emlékbeszédében (K. M. 1928. 203.) mond, hogy „az unitárizmusnak Dávid Ferenc halála után legékesebb szavú prédikátora s Krizával összehasonlítva, Ferencz Józsefnek adja a pálmát, mert Kriza az előadásnak nem volt művésze, a lelke szívében volt, nem az ajkán is“ ; „az első modern unitárius prédikátor, aki Dávid Ferencnek bűvös erejével tudott hatni, Ferencz József volt“. De annyit mindenesetre mutat, hogy hallgatósága lelkét, nemcsak a mívelt városi közönségét, hanem falusi híveiét is, megfogta s bűvölete alatt tartotta. Nem ok nélkül nevezte őt a közvélemény nemcsak egyháza körében, hanem országszerte is aranyszájúnak. Ferencz József egyházi szónoklattani elmélete szerint reformálni kell nemcsak a tartalmat, hanem az előadást is. „A pathetikus szónoklat nem kathedrai; a beszédnek bírni kell a szépség, erő, arány és összhang jellegével, az esztétika törvényei alatt kell maradnia.“ Ő nem szónokolt a szó köznapi értelmében, inkább azt mondhatnók, hogy beszélgetett, vagy csevegett. Az egyházi szónoklásnak ez a formája akkor még jóformán új volt, csak jóval utána kezd terjedni. Egy Prohászka és Ravasz mesterei annak. Akkor más szószékekről egeket ostromló dörgedelmes beszédek hangzottak. Fájdalmas dolog,, hogy az előadóművészet sírba száll művészeivel. Elénk figyelemmel kíséri „Egyházi Szemle“ c. alatt (K. M. 1869. 47-56, 124-134, 408-416, 1881. 378-386.) hazánkban és a külföldön az orthodox és liberális vallási mozgalmakat s igazi belső örömmel örvend minden vallási előrehaladásnak és felvilágosodásnak A katholikus egyházban észlelhető reform 186 187 186 Változások a vallás világiban. Egyházi reform. 187 Az evangéliumi protestáns lap és az unitárizmus. K. M. 1876 277-281.
