Gál Kelemen: Kilyéni Ferencz József unitárius püspök élete és kora. Háromnegyedszázad az Unitárius Egyház történetéből - Unitárius Irodalmi Társaság szakkönyvtára 5. (Kolozsvár, 1936)
19. Egyházszervezés
366 mellett a vagyoni helyzet javulása az alapítványokkal és az államsegélynek különböző címeken való folytonos emelkedésével, az újonnan szervezett főtanácsi bizottság, mely nem elégedett meg felülvizsgáló szerepével, hanem mindegyre előállott a maga javaslataival és nem utolsó sorban az Unitárius Egyháznak mind élesebbé és elfogultabbá váló kritikája. A főtanács szervezetében az impériumváltozás előtt egy lényegesebb változás történt, melyet a püspök maga kezdeményezett. Az 1909. évi főtanácsot megnyitó beszédjében felhívja a figyelmet az E. K. T. javaslatára, hogy a szervezeti törvénynek az egyházi tanácsosok választására vonatkozó rendelkezése úgy módosíttassák, hogy a főtanácsnak hivatalból való tagjain kívül 30 egyházi és 180 világi tag választassák. A javaslat célja az, hogy mivel a törvény hozatala óta világi részről alig tudtunk évenként 1—2 egyházi tanácsost választani, holott jelentékenyen szaporodnak egyházunknak olyan világi tagjai, kik állásuknál s értelmiségüknél fogva méltán igényt tarthatnának az egyházi tanácsosságra. De nekünk is szükségünk van rájuk, hogy tanácskozásainkon résztvegyenek s egyházunk iránti érdeklődésüket ezáltal is fokozzuk. Az E. K. T. előterjesztésének megokolása kiemeli, hogy a lefolyt 10 év alatt az egyházi tanácsosok száma (400—500) nem apadt ugyan le 120-ra, de a világi tagok közül oly kevesen vesznek részt, hogy a múlt évben is csak 24-en voltak jelen. De vannak oly ügybuzgó, tekintélyes világi hitrokonaink, akik szívesen résztvennének, ha a törvény engedné. A világi elem részvétele az egyházra nézve csak előnyökkel járt, erősítette az egyházi és világi rend közötti kapcsolatot és egyetértést. 10 évi tapasztalat igazolta, hogy az új törvény e rendelkezése az egyház gyakorlati szükségleteinek nem felel meg, érdekeit nem szolgálja, sőt hátrányos. Ezért ajánlja a világi tanácsosok számát 90-ről 180-ra emelni. A főtanácsi bizottság a javaslatot „a legmelegebben üdvözli“, de rámutat arra, hogy az egyházi elem tanácsosi számának emelése egészen mellőztetett. Lehetséges volna ezen segíteni úgy, hogy a tanácsosok száma 220-ra emeltessék, melynek Vs-e világi, Vs-e egyháziak közül választassák. így amazok száma 176 lenne, emezeké 44. A főtanács elfogadta a javáslatot s 11 egyházi és 33 világi tanácsos választását rendelte el. A főtanács szervezetében lényegesebb változás az impériumváltozás előtt nem történt. Az összeomlás utáni nagy reformlázban újra tárgysorozatra került a főtanács szervezése. A kiküldött nagybizottság javaslatát az 1923 évi főtanács elfogadta. E szerint a főtanácsnak a hivatalból való tagokon kívül 220 választott tagja van, kik közül 110-et választ a főtanács örökös tagnak, 55-öt a körök, 55-öt az egyházközségek 6 évre. Az eddigi tagok joga érintetlenül marad. (főt. jk. 39. p.). Az
