Gál Kelemen: Kilyéni Ferencz József unitárius püspök élete és kora. Háromnegyedszázad az Unitárius Egyház történetéből - Unitárius Irodalmi Társaság szakkönyvtára 5. (Kolozsvár, 1936)
19. Egyházszervezés
36T 1924. évi főtanács 46. jk. pont alatt megalkotta az egyházközségek által küldendő főtanácsi tagok választási utasítását. Az 55 főtanácsi tagot az egyházközségek közvetett választás útján küldik, vagyis minden eklézsia lélekszám arányában (500-ig 1, 1000-ig 2, azon felül 3) választókat (elektor) választ s ezek ejtik meg a választást az esperes elnöklete alatt. A megbízás érvénye 6 évre terjed. P. Horváth K. főgondnok (Főtanács után. K. M., 1923. 186.) a főtanács tárgyalásairól elmélkedve, ezeket mondja: „Ezzel egy régóta kifejezett kívánság megy teljesedésbe. Kívánom, hogy tárgyalásainkon részvételük váljon egyházunk javára és ezzel szűnjék meg a háborúság és gáncs, mely eddig a központ ellen hol nyíltan, hol a a lelkekben elrejtve mindig szunnyadóit és legyen béke és egyetértés az egyházi dolgokban mi közöttünk“. 1924 nov. 9-én tartatott főtanács az új szervezet szerint az egyházközségek elektorai által megválasztott főtanácsi tagok részvételével. Feza1'1 (= Ferenczy Géza) siet megállapítani, hogy „a képviseleti rendszer részleges bevezetése nagyon bevált. (!) Az egyházköri és egyházközségi képviselők majdnem oly nagy számban vettek részt, mint a korábban beválasztott régi tanácsosok“. A felszólalások tárgyilagosak, higgadtak voltak. Személyi elfogultságoknak nyomaira sem akadtunk. De tévesnek találja a törvény azon rendelkezését, hogy mindaddig új egyházi tanácsos nem választható, míg a már választottak száma a képviseleti rendszer részleges bevezetésével kontingentált számra le nem száll. Sok jogosult érdem és várakozás kopogtat máris a főtanács ajtaján. Aránylagos apasztással kell e kérdést megoldani, még ha később következik is be a terveit tagleszállitás. Ezért melegen üdvözli a főtanácsi bizottság azon javaslatát, mely a kérdést revízió tárgyává akarja tenni. Egy másik cikkében172 az új törvényt „óriási lépésnek“ mondja a képviseleti rendszer bevezetése felé. A főtanács eddig, mint önmagát megalakító és kiegészítő testület, a világ legarisztokratikusabb szervezete volt“. A képviseleti rendszer bevezetésével összhangba jutottunk a protestantizmus ama szervezeti alapelvével, hogy az alkotmány a hívőn épül fel. A tökéletesen független amerikai és a mi eddigi szervezetünk „két véglet“. Az új szervezet közvetít a kettő között a történelmi múlt tanúlságai és a mindennapi élet kívánalmai mérlegelésével. A régi elavult. Mind erősebb hangon nyilvánult a kivánalom, hogy a haladó kor fejlődésének megfelelően fejlesztessék a képviseleti rendszer irányában. E törekvés élén álló főtanácsi bizottság irányító alapelve volt: az egyházi hatalom alanya a hívők összessége, a hatalom * 173 171 Főtanács után. K. M. 1925. 81. 1. 173 Főtanácsunk. K. M. 1924. 203. 1.
