Gál Kelemen: Kilyéni Ferencz József unitárius püspök élete és kora. Háromnegyedszázad az Unitárius Egyház történetéből - Unitárius Irodalmi Társaság szakkönyvtára 5. (Kolozsvár, 1936)
19. Egyházszervezés
363 nyék, szabályok megállapílandók volnának, hogy az eltűnő századra ébredő új század kicsiny egyházunkat rendezett formák között, megújult erőben és friss munkakedvben találhassa." A jelentést aláírta Ferencz József biz. elnök és dr. Gál Kelemen biz. jegyző. Ennek az egész szervezési munkának elvi ellenzője volt Kőváry László, aki az egyház újraszervezesével veszélyeztetve látta annak régi patriárchális szellemét s a hívek buzgóságát és áldozatkészségét. A tárgyalás megkezdése előtt 12 nyomtatott példányban egy javaslatot küldött be, melynek célja az elodázás lett volna. Ebben, Ferencz József megítélése szerint, a legkizárólagosabb arisztokratikus szellem egyesül a legféktelenebb demokráciával. A főtanács azon az alapon, hogy mindenki véleményét csak élőszóval mondhatja el s vehet részt a tanácskozásban, levéltárra tenni rendelte az iratot. Ellenzője volt a javaslatnak Benczédi és Molnár is. A javaslat címe: Egyházi törvény a magyarországi unitárius egyház hatóságainak és a tisztviselői állásoknak szervezetéről. Három részben és 15 fejezetben 110 §-t foglal magában. A főtanács a javaslatot elfogadta, életbeléptetését is 1900 jan. 1-től kimondotta s az egyházközségek és körök szervezetére vonatkozó munkálat folytatására ugyanazt a bizottságot küldte ki. Ugyanakkor beterjesztetett: Szolgálati útasítás a pénztárkezelésre c. javaslat, melynek készítői Kozma elnöklete alatt Gyulay Árpád, Lakatos Ferenc és Orbók Ferenc. Időhiány miatt „felolvasás és tárgyalás nélkül“ az 1900. évi főtanácsig tartó hatállyal elfogadtatott. Ferencz József véleményét az új szervezetről ezekben foglalta össze: „Tagadhatatlan, hogy a szervezet életbeléptetésével a központi adminisztráció költségei megszaporodnak ; de ez elől kiállani nem lehet. S ha egyházi adminisztrációnkat javítani akarjuk, nem is szabad. Az új időknek új követelményei vannak!“ S aztán felsóhajt: „A jó Isten megsegít, hogy az új szervezetet beindíthassam s az ezzel járó küzdelmeket kiálljam. Talán ezzel a reformmal sem fogok szégyent vallani, minthogy eddig sem vallottam.“ Az 1899. évi (aug. 27.) székelykeresztúri zsinat intézkedéseket tett az új törvény életbeléptetésére. Daniel főgondnok megnyitó beszédjében az új szervezetről azt mondja, hogy már-már elodázhatatlanná vált. A szervezet a szerzett jogokat tiszteletben tartja. Az egyházi fő- és képviselőtanács hatáskörének megjelölésénél az eddigi gyakorlat szolgált irányadóul, de az E. K. T. rendes üléseit egy havira szállítja le. Előnyös változtatás, hogy a tárgysorozatot a tagoknak előre meg kell küldeni, miáltal tájékozást szerezhetnek a tárgyakról s az ellátásban résztvehetnek. Egészen új az egyházi és püspöki titkári állás. Szükségessé tette a teendők szaporodása, mely a püspökre háramlott, aki oly kezelési teendőket is végez, mely állásával nem egyező s amellett más fontosabb teendőktől vonja el.
