Gál Kelemen: Kilyéni Ferencz József unitárius püspök élete és kora. Háromnegyedszázad az Unitárius Egyház történetéből - Unitárius Irodalmi Társaság szakkönyvtára 5. (Kolozsvár, 1936)
19. Egyházszervezés
364 Lényeges újítás van a pénztárkezelésnél is, mit az alapok növekedése s a teendők szaporodása tett szükségessé : a kezelés és nyilvántartás ezután több egyén munkásságát kívánja. A költségek fedezéséhez az egyes alapok hozzájárulnak. Az ügyek ellátásának gyorsabb menete érdekében a folyóügyek nem az E K. T.-ban intéztetnek el, hanem elnökileg, ezért havonként csak egy ülés tartatik. A zsinaton az E K. Tanácsi tagságra, bizottsági tagságokra, titkári állásra megtörténtek a jelölések s ezek alapján a választás. De a titkári állást jelentkező hiányában nem lehetett betölteni, mire az E. K. T. Csifó Salamon árkosi lelkészt hívta meg. Benczédi nehezen tudott megbékülni az ellenőri állással, Molnár azzal, hogy a jogtanácsosi állás csak 5 évig tart. Az újonnan szervezett E. K. T. 1900 jan. 24-én tartotta első ülését, mikor a püspök történeti visszapillantást adott (K. M., 1900. 46-49. 1.): Új korszak nyílt meg egyházi életünkben, mert habár az új törvény eddigi hatóságainkat lényegükben nem érintette, de úgy szervezte, hogy méltán újaknak mondhatjuk. Az E. K. T.-ban „nem csekély jelentőségű“, hogy meghatározott számú s e célra választott tagokból fog állani, amivel „szilárdabb alapot“ nyert a közigazgatás e fontos szerve, mert a választott tagok nagyobb erkölcsi kötelezettséget kell, hogy érezzenek a tanácskozásokban résztvenni, mint eddig, mikor minden egyházi tanácsos résztvehetett, de épen azért senki sem érezte magát szorosabban kötelezve. De összhangzóbb s határozottabb lesz működése, mert nem történik meg, hogy egyik gyűlésnek egészen más tagjai legyenek, mint a másiknak s amit egyik határoz, azt a másik vita tárgyává tegye. Azonban nagyobbfontosságú, hogy vidékről is vannak választott tagjai. Már régi keletű az a féltékenység és bizalmatlanság a vidék és az E. K. T. között, hogy az nem fordít annyi gondot a vidékre, mint a központ érdekeire. Reméli, hogy a bizalmatlanság nem fog többé táplálékot találni magának, hanem teljesen megszűnik. Tévednek, akik azt hiszik, hogy a főtanács az E. K. T. reformálásával „letért az őseink által eddig követett útról s a patriárchálizmust feláldozta a törvényszerűségnek“. Mert az igazi patriárchálizmus nem lehet ellensége az írott törvénynek. A jövő mutatja meg, hogy előnyös lesz-e. vagy hátrányos az egyházra. Nem ócsárolja a múltat, de „hát a jónál is lehet még jobb. Az élőfák minden évben új lombot hajtanak. Az intézmények a fejlődés törvényének szintén alá vannak vetve. Sőt csakis az olyan intézmény életerős, amely fejlődni tud és fejlődni képes. Legyünk hát bizalommal E. K. T.nak jelen szervezete iránt is.“ Az 1900. évi főtanácsot megnyitó beszédjében (K. M., 1900. 231. 1) így szól az új szervezetről: egyházi életünknek új korszaka nyílik meg, mert a képviseleti rendszer főtanácsunk
