Gál Kelemen: Kilyéni Ferencz József unitárius püspök élete és kora. Háromnegyedszázad az Unitárius Egyház történetéből - Unitárius Irodalmi Társaság szakkönyvtára 5. (Kolozsvár, 1936)
19. Egyházszervezés
357 Minő tér nyílik itt a munkásságnak! Templom és iskola, papi és mesteri Jakás körül mennyi teendő vár egy erélyes presbitériumra ! És szemrehányólag említi, hogy már egy éve közreadták a közigazgatási és törvényhozási hatóságok szervezetére közzétett javaslatot, hogy hozzászólhassanak s a kérdést megvitassák és csupán a marosköri parciálisról szóló tudósítás szólt hozzá. És felhívja paptársait a hozzászólásra, mert — mondja — az ellennézetűeket is szívesen meghallgatjuk. 1875-ben a keresztúri kör átiratára, melyben a részvétlenség és közöny megszüntetése céljából a világi elemnek képviselet útján való beédesgetését és bevonását javasolja, Kelemen István közli, hogy a marosi kör nem tartja közigazgatásunkat oly rossz hírbe kevertnek, sem oly bűnbaknak, melyre még a „papi hierarchia* vádja is elférne; sőt a képviselet sürgetését „túlhaladott állásponténak tartja, miután az 1873. évi főtanács szervezte a presbitériumokat, mint elsőfokú képviseletet elég tapintatosan s nem egyszerre és rohamosan s kilátásba helyezte a másod- és harmadfokú képviselet behozatalát is. Az 1875. évi főtanácshoz (17. jk. p.) Koronka Antal közigazgatási és törvényhozási eljárásunk „szabályosabbá tétele céljából“ javaslatot nyújt be: Egyesek és eklézsiák panasszal az E. K. T-hoz csak hivatalos úton, az esperesen át folyamodhatnak, ha az utat elkerülik, folyamodásuk érdemleges tárgyalás előtt küldessék ki véleményezésre. Egyházi személyek és hívek közötti viszályok az esperes útján a köri közgyűléshez, fegyelmi ügyek az alpapiszék elé térj esztendők. Hivatalból való felfüggesztést maguk után vonó fegyelmi ügyekben az alpapiszék ítéletét hivatalból felebbezni kell. Egyesek, vagy csoportok belső emberek elleni panaszára az eklézsiák pénztárai költséget nem adhatnak. A főtanács e javaslatot törvényerőre emelte. Ennyi történt a szervezet tekintetében Ferencz József püspökségét megelőzően. b) Az első teljes egyházszervező törvény. Az az egyházszervező munka, melyről Kriza püspöksége alatt az előbbi fejezetben megemlékeztünk, Ferencz József püspöksége alatt is folytatódott, sőt azt mondhatjuk, hogy még ma sincs befejezve. Püspöksége első felében a századfordulóig, mikor az első teljes egyházszervező törvény hozatott, ez a munka lassúbb menetben folyt. Mikor aztán ez a törvény s a főtanácsi jegyzőkönyvek is nyomtatásban megjelentek, a főtanácsi bizottság szerveztetett s az egyházi életbe idővel mind több jogtudó kapcsolódott bele és az Unitárius Egyház megkezdette bíráló és ellenőrző szerepét, ez a munka jóformán állandóan napirenden volt, sőt van még napjainkban is. A küzdelem
