Gál Kelemen: Kilyéni Ferencz József unitárius püspök élete és kora. Háromnegyedszázad az Unitárius Egyház történetéből - Unitárius Irodalmi Társaság szakkönyvtára 5. (Kolozsvár, 1936)
19. Egyházszervezés
358 kezdettől máig a képviseleti elvnek az egész vonalra való életbeléptetése érdekében folyik. Ferencz József püspökségének mindjárt kezdetén az 1877. évi főtanács (21. jk. p.) szervezi a főjegyzői hivatalt, mint második sarkalatos tisztet a közigazgatási jegyzőségtől teljesen elválasztva és megszabja teendőit (1. külön fejezetben.). Az 1878. évi főtanács megalkotta a házszabályokat és a tanácskozási ügyrendet. Az alkotmányos élet követelménye volt, hogy a főtanácsi gyűlések házszabályait és tanácskozási ügyrendjét elkészítsék. Símén, Várady Károly és Nagy János javaslatot készítettek, mely már az 1876. évi zsinatra előterjesztetett, de ez a beható tárgyalást a következő főtanácsra halasztotta. Az 1877. évi főtanács a körökhöz küldötte ki véleményezésre azzal, hogy véleményüket küldjék a főgondnokhoz, aki mellé öttagú bizottságot nevezett ki. Az 1878. évi főtanácsnak a tordai gimnázium állami szerződése mellett ez volt a legfontosabb és legnagyobb vitát keltett ügye,170 melyről Ferencz József így nyilatkozott: Az elnökség bölcsessége s a tagok egymás iránti szeretete és türelme feleslegessé tette eddig a tanácskozási szabályok paragrafusokba szedését. Az újabb időben azonban a mindinkább élénkülő vitatkozási hajlam s a politikai élet vitatkozási modorának az egyházi térre való beplántálási vágya szükségessé tette kijelölni e korlátokat, melyek között a tanácskozásnak mozognia kell. Nem a szabályokban látja a tanácskozás méltóságának biztosítását, hanem a kölcsönös szeretetben s egymás véleménye iránti türelemben, mely nélkül egy törvény sem ment meg a tanácskozások szomorú elfajulásától. Különben az elfogadott házszabályokban az eddigi gyakorlattal szemben csak egy új elv van alkalmazva, t. i. a gyűlések nyilvánossága. Eddig csak egyházi tanácsosok vehettek abban részt, ezután nyilvánosan fognak tartatni az ülések. De a szükséghez képest bármikor zárt ülést is lehet tartani. Naplójában aggodalmát fejezi ki, hogy „gyűléseinken a politikai vitatkozásoknál annyira elharapózott szenvedélyesség kezd mutatkozni“. Egyesek véleményüket erőszakkal is érvényre akarják juttatni. „Bizony az alkotmányos életnek is megvannak a maga árnyoldalai“. A szervezet érdekében ezután az 1883. évi főtanácson találkozunk egy megmozdulással. Raffaj Károly interpellál a képviseleti rendszer kiépítése iránt, mit parancsol a korszellem, de „különösen a központi gazdálkodás célszerűbb és biztosabb ellenőrizhetési körülménye“ s kérdi, szándékszik-e megvalósítani s mikor? A püspök azt feleli, hogy az 1873. évi főtanács a képviseleti rendszert csak a presbitérium alkotásánál látta célszerűnek s hogy tovább nem fejlesztetett, oka az, hogy a 170 Az unitáriusok egyházi főtanácsa. Prot. Egyházi és Iskolai Lap. 1878. 1149-1153. 1.
