Gál Kelemen: Kilyéni Ferencz József unitárius püspök élete és kora. Háromnegyedszázad az Unitárius Egyház történetéből - Unitárius Irodalmi Társaság szakkönyvtára 5. (Kolozsvár, 1936)
19. Egyházszervezés
356 ságot, érdeklődést és áldozatkészséget. A kettős elnökség pedig, felfogásuk szerint, nem lealázása az elnöki méltóságnak, hanem a protestántizmus elvéből származó szép institúció, mely gyönyörűen mutatja, hogy egyháziak és világiak mind egyenlők, mindnyájan lelki papság vagyunk. A főtanács előtt, bár fel voltak híva rá, csupán a marosi kör szólott hozzá a szervezet kérdéséhez.167 168 A javaslatot elvileg elfogadja, de végrehajtását a képviselők díjazásának lehetőségétől teszi függővé. A képviselet szükségét csak akkor látja valóban bekövetkezettnek, ha az n m felülről lefelé, hanem alulról fölfelé vétetik igénybe. Minthogy a képviseleti úton megindult önkormányzat kérdése mind a polgári, mind az egyházi életben megoldást nyert, nekünk sem árt alkalmazkodni, de legyünk tisztában azzal, hogy ez pénzbe kerül s a képviselet díjazásáról gondoskodni kell. S ebből a célból a régebbi áldozatokban részt nem vett űjabb nemzedékre kellene adót vetni birtok arányában. Mig ez megtörténik, maradjon a régi rendszer. Ez volt a marosi kör véleménye. A kérdéshez hozzászólott Sz S. is1C8 a főtanács előtt nehány nappal s a kérdést abból a szempontból vizsgálta, hogy parancsoló szükség-e és kivihető-e egyhamar a képviseleti rendszer beállítása. Felelete az, hogy nem, mert a belső emberek s eklézsiáik között nem az a viszony, mint a polgári életben a törvényhozó arisztokrácia és a nép között, mert a körökben vannak oly egyházi tanácsosok, kik előtt nyitva vannak a köri gyűlések és mert az eklézsiák nem panaszolnak autonómiájuk megszorításáról. Mert a papok, és mesterek hiányát világi képviselők nem fogják pótolni. És mert az egyházi ünnepély „elveszti zamatját“. A tervezett módon a gyűlések hosszabb ideig tartanak s költségesebbek lesznek. Várni kell, míg az eklézsiáktól indul ki a képviseleti rendszer óhajtása. A reformátusok megvalósították, de már panaszolják: „sokat vártunk a képviseleti rendszertől, de ott állunk, ahol eddig voltunk, semmi élénkség.“ Maradjunk tehát még egy ideig a régi rendszer mellett. Az 1873. évi főtanács (21. jk. p.) megalkotta az eklézsiái közgyűlés és presbitérium szervezetét. Ferencz József a főtanácsról adott részletes jelentésében169 igen fontosnak mondja az egyházközségi közgyűlés és presbitériumok újjászervezésére hozott határozatot, mert az a tapasztalat, hogy a presbiterek egy része csak a hivatalt viseli, de a kötelességekről mit se tud. Ha már ez a hivatal nem lesz örökös, az eklézsiáknak módjuk lesz a hanyagokat koronként buzgó és erélyes tagokkal kicserélni. 167 Kelemen István: A marosköii közgyűlés kivonatos ismertetése. K. M 1873. 290-293 1. 168 Képviseleti rendszertervezés az unitáriusoknál. Magyar Polgár, 1873. 256-258. 1. 169 Egyházi főtanácsunk közgyűlése. K. M. 1873. 349—364. 1.